Orbán: Meg kell akadályozni a szociális válság kiszélesedését

Egyre növekszik a káosz az egészségügyben – jelentette ki Orbán Viktor. Mint internetes fogadóóráján fogalmazott, hatalmas problémát jelent a szociális válság, melynek kiszélesedését meg kell akadályozni. A műsor vendégeként jelen lévő szakember arra hívta fel a figyelmet: nincs itt az ideje a több biztosítóról szóló vitának. Az ágazatban dolgozók félnek beszélni a szaporodó öngyilkosságokról, a több alkoholistáról – fogalmazott.

Az egészségügyben nem reform, hanem rombolás folyik, amit abba kell hagyni – jelentette ki Orbán Viktor a Fogadóóra legújabb adásában.

A korábbi adásokban is rendre előkerültek az egészségüggyel kapcsolatos kérdések – emlékeztetett a Fidesz elnöke, majd hozzátette, hogy „közben az országban a valóságban a helyzet egyre rosszabb lett (…), egyébként a kevés pénzzel rendelkező, nehéz helyzetben lévő emberek számára az egészségük helyreállítása egyre inkább elérhetetlen”. A gyógyuláshoz alig férnek hozzá, a gyógyszereiket nem tudják kifizetni – hívta fel a figyelmet a Fidesz elnöke, aki szerint a helyzet egyre romlik, a káosz pedig növekszik az egészségügy területén.

A XXI. század kérdése Magyarországon az, hogy honnan szedjük majd össze azokat a forrásokat, amelyek az ellátórendszer fenntartásához szükségesek – válaszolta a műsor vendégeként Szócska Miklós arra a felvetésre, hogy miről is szól jelenleg az egészségüggyel kapcsolatos vita. A SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának megbízott igazgatója a járulékfizetéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a demográfiai mutatókat figyelembe véve úgy tűnik, nem lesz elég a fizetések összege. A szakember szerint „most arról vitatkozni, hogy egy versengő, több-biztosítós modellt bevezessünk, egy drágább, költséghatékonytalanabb, igazságtalanabb modellt bevezessünk, erről nincs itt az ideje vitatkozni”.

Kiszélesedhet a szociális válság

Orbán mindehhez hozzátette: nemcsak arról van szó, hogy „nem ez a legfontosabb kérdés, de nyilvánvaló, hogy mik a legfontosabb kérdések”. Mint mondta, Magyarországot egyre inkább a szociális válság sújtja. Hozzátette: ezt nem úgy kell kezelni, mint egy gazdasági vagy politikai válságot. A szociális válság „egy egész történelmi korszakot jelenthet Magyarország életében”. Akik egyszer lecsúsztak – fejtette ki –, akik egyszer beleestek a szociális válság örvényébe, azoknak nincs pénzük a számláik kifizetésére, nem tudják taníttatni gyermekeiket, ha betegek lesznek, nincs módjuk meggyógyíttatni magukat. Egyre inkább lesüllyednek – hívta fel a figyelmet az exminiszterelnök és mint fogalmazott, „az állam pedig napról-napra jelenti be, hogy melyik az a terület, (amelyet illetően) többet őrá, köszöni szépen, senki se számítson.” E folyamat azt vetíti előre, hogy Magyarországon többmilliós olyan réteg alakulhat ki, akik önerőből nem lesznek képesek kijutni leszakadt helyzetükből – tette hozzá.

Az ország legnagyobb problémája a szociális válság, „azt kell megakadályoznunk, hogy ez kiszélesedjen, elmélyüljön”. Ezért az egészségügy területén sem az a fontos – folytatta Orbán –, hogy most milyen új biztosítási modell jön létre, „hanem hogyan lehet egy olyan egészségügyet fenntartani, hogy az egyre növekvő számú szegényebb (…) család és állampolgár is hozzá tudjon jutni egy, a XXI. században elvárható egészségügyi szolgáltatáshoz”, tehát a lehető legrövidebb időn belül meggyógyítsák, aki beteg.

Emellett – vélte – el kell jutni odáig, hogy mindenki, akinek valamilyen jövedelme van, fizessen azután valamilyen összegű járulékot, mert „ha nincs járulék, akkor nem tudjuk működtetni az egészségügyi ellátást”. Orbán úgy vélte: nem egy bonyolult biztosítási rendszer bevezetéséről, hanem a járulékfizetés fokozatos, elfogadható ütemezésű és terhet jelentő kiterjesztéséről kell gondolkodni. Azoknak is fizetniük kell, akik eddig a feketegazdaságban működtek vagy más ügyeskedéssel kerülték el a fizetési kötelezettséget – szögezte le.

Nem törődnek az orvos-beteg kapcsolattal

A vizitdíj, a kapacitásszűkítés lehetséges egészségpolitikai eszközök a létező problémákra, ám azt senki sem vizsgálta, hogy ezek együttes hatása mit jelenthet – folytatta Szócska, és mint fogalmazott, „borzasztóan fontos dolog, hogy nem nézte meg senki, vagy nem mernek néhányan beszélni arról, hogy ezeknek a reformoknak következtében milyen hatások álltak be az egészségügyben”. A vizitdíjjal kapcsolatban elmondta: az egyfajta forráspótlás, hiszen a háziorvosi büdzséből forráskivonás történt, így a vizitdíj „a praxis működtetésének alapfeltétele”. Emellett az adminisztrációs költség háziorvosokra történő terhelése „nagyon súlyos dolog”. A háziorvosnak kell 20 forintonként a nyugdíjas kezéből kiszednie a 300 forintot – mondta. Ez a megoldás egy értékválasztásnak a bizonyítéka, vagyis hogy „mennyire nem törődnek az orvos-beteg kapcsolatokkal.”

Soha ilyen depressziós, soha ilyen elégedetlen nem volt az orvostársadalom – mondta a szakember kérdésfelvetésre, és hozzátette azt is: nem mernek beszélni. Példaként említette, hogy a mentőszolgálatosok „nem mernek arról beszélni”, hogy több halálesettel, több öngyilkossággal, több alkoholistával és több sürgős esettel találkoznak. Félnek attól, hogy a szakmai jelzés politikai színezetet kap, pedig ezeket a dolgokat ki kellene beszélni végre.