Megszavazta az Európai Parlament illetékes bizottsága kedden Brüsszelben azt a javaslatot, amely az átfogó uniós intézményi reform jegyében EP-képviselői helyek számának újraosztására vonatkozik az egyes tagországok között. A francia néppárti Alain Lamassoure és a román szocialista Adrian Severin által közösen kidolgozott javaslat szerint a huszonhétből tizenhét EU-tagországnak kevesebb képviselője lenne a reform életbelépését követően a jelenleginél, míg hat ország jelenlegi létszámát tarthatná meg, négynél pedig egy-egy fős emelkedésre kerülne sor.
Magyarország a jelenlegi 24 helyett csak 22 EP-képviselővel rendelkezne, két mandátumot vesztve, akárcsak a legtöbb közepes méretű tagállam. Olaszország hat helyet vesztve 72 képviselőt tarthatna meg, míg Németország három (96), Franciaország négy (74), Nagy-Britannia öt (73), Lengyelország három (51) képviselővel küldhetne kevesebbet.
Az EP várhatóan a jövő heti plénumon Brüsszelben szavaz a javaslatról.
Kemény a lengyel lobbi
A döntés nem tekinthető lefutottnak, mert például Lengyelország keményen lobbizik keretének megtartásáért. Az EU-tagországok kormányainak végleges döntése az uniós reformszerződéssel foglalkozó, közelgő lisszaboni csúcstalálkozón (október 18-19.) várható az ügyben, de szinte bizonyos, hogy a létszámot 750-ben maximálják, míg a tagállami minimumot 6, a nemzeti felső korlátot 96 képviselőben határozzák meg. A két jelentéstevő elmondta, hogy az egyes országoknak jutó mandátumok számát egyfelől igyekeztek a lakosság számarányaihoz igazítani, másfelől figyelembe venni a 750 fős korlátozásra vonatkozó elvi döntéseket.
Az elgondolás értelmében ráadásul a jelenlegi tagállamok nem töltenék be mind a 750 mandátumot, mert fenntartanak helyeket a várhatóan néhány éven belül EU-taggá váló Horvátországnak. Több képviselői helyet kapna Ausztria, Szlovénia, Svédország és Málta, nem változna a spanyolok (54), a bolgárok, a lettek, az észtek, a ciprusiak és a luxemburgiak kerete.
(mti)
