Szélsőjobboldali terrorveszély Magyarországon?

A Die Tageszeitung szerint a kormányzati megszorítások és a „roma bűnözés” miatt már rettegni kell a szélsőjobboldali erőszaktól Magyarországon. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Angela Merkellel készített interjút a posztkommunista baloldal németországi sikereiről.

Die Tageszeitung (taz.de)

A radikális baloldali német lapban Keno Verseck „Tűnés, mocskos zsidó!” című hosszú cikkében a magyarországi szélsőjobb térnyerése miatt aggódik. Az írás szerint majd minden nap felvonulnak valahol a magyar szélsőjobboldaliak az országban. Jelentős részük a középosztályból rekrutálódik. Egy januári estén a VIII. kerületben, egy „jórészt cigányok lakta negyedben” felvonul a Magyar Gárda. A masírozás oka: a növekvő gyermek- és fiatalkorú bűnözés. Például január 10-én egy 12 éves romániai roma gyerek a közeli Blaha Lujza téren megszúrt egy 15 éves fiatalt. A masírozók megállnak a Vas utcában, meggyújtják a fáklyáikat, majd lelkesítő beszéd következik. Vezérük gyújtó szónoklatban foglalkozik a hatalmasra festett „cigánybűnözéssel”, átkozza a semmittevéséért a hatóságokat és a kormányt, majd igazságért, rendért és büntetésért kiált.

Majd felismerik civilben az „árulót”, az ismert publicistát, Kende Pétert. Felszólítják, hogy takarodjon, ez a „magyarok rendezvénye”. Kende megáll, „Tűnés, mocskos zsidó!”, kiabálják, „Büdös cigány!”. Hátul valaki azt kiáltja: „Rakjátok föl a vonatra, irány a kamra!”, utal az illető az auschwitzi deportációra.

A magyarországi szélsőjobb mozgósít, nincs nap, amikor ne masíroznának az országban ezeréves magyar jelképekkel díszített fantázia-egyenruhájukban. Paramilitáris csapatukat hol „Magyar Gárdának”, hol „Nemzeti Őrcsapatnak” vagy „Magyar Önvédelemnek” hívják. Ha nem menetelnek, emlékműveket avatnak, koszorúznak, esetleg lelkesítő beszédet mondanak főként a „cigánybűnözés” ellen, de az EU-t és a globalizációt is bírálják, élhető hazáért és Nagy-Magyarországért akcióznak. A szélsőjobboldal nem csak felvonul: az elmúlt hónapokban Magyarország máig tisztázatlan erőszakcselekményeket élt át, Molotov-koktéllal és lőfegyverrel végrehajtott, vélhetően szélsőjobboldali hátterű merényleteket követtek el pártirodák és politikusi lakások ellen, támadások történtek újságírókkal és prominens balliberálisokkal szemben.

„Súlyosnak” és „aggasztónak” nevezte Tamás Gáspár Miklós a helyzetet. Szerinte a középosztály jelentős része időközben rasszista és soviniszta gondolatokat táplál, a szakiskolákba és az egyetemekre járó fiatalok körében létezik egy szélesre nőtt szélsőjobboldali szubkultúra. Tamás szerint ez a neoliberális globalizációra adott válasza a hanyatlástól rettegő középosztálynak. Magyarország már régebb óta nem az a közép-európai mintaország, ami az 1989-es fordulat után volt. A befektetési hullám már elapadt, a költségvetési hiány az egyik legnagyobb az EU-n belül, a munkahelyek áttelepítése éppen úgy napirenden van, mint Nyugat-Európában. 2002-t követően a szociálliberális koalíció évekig nem vett tudomást az elkerülhetetlen reformlépésekről, most mélyen szántó társadalmi választások zajlanak. A kormány leépíti a felfújt közigazgatási apparátust és drasztikusan átalakítja az oktatást és az egészségügyet. Ezt a lakosság új járulékok és költségek formájában már érzékeli.

Csintalan Sándor megverése volt a legsúlyosabb szélsőjobboldali támadás, szintén decemberben rálőttek egy miniszter házára, egy másikéra Molotov-koktélt dobtak. Mindennapos a baloldali pártok irodáinak horogkereszttel történő összefirkálása. Eddig csak egy esetben találták meg a tettest, két szélsőjobboldali fiatal volt, akik hetekkel ezelőtt felgyújtottak egy szocialista pártirodát. „Nem tudjuk, de lehet, hogy Magyarországon most rakják le egy szélsőjobboldali terrorszervezet alapkövét” – nyilatkozta a lap szerint Mayer Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda osztályvezetője. „A Fidesz elnöke, Orbán Viktor kettős játékot játszik”, nyilatkozza Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető-helyettes, „ő nem kíván egyértelműen állást foglalni, mert elveszítené a szélsőjobboldali választókat”. A fideszes Balog Zoltán szerint: „A kormány szándékosan kelt félelmet a fasizmussal szemben, hogy elterelje a figyelmet a valódi problémákról.”

Eközben a megerősödő szélsőjobboldal megosztja a hangadó liberális értelmiséget. Ideje, hogy „kihúzzuk a fejünket a homokból”, követelte Debreczeni József, mivel tényleg létezik roma probléma az országban, melyről „előítélet nélkül” kellene beszélni. Az ellenszolgáltatás nélküli szociális segély, például a családi pótlék számos cigány ember számára az egyetlen bevétel, amit a minimumra kell szorítani, nyilatkozta Ungváry Krisztián. „Egészen új típusú szociális segélyre van szükség, mely közhasznú munkára kötelezne.” Az ilyen nyilatkozatok az általános jobbratolódás jelei, vélekedik egy másik része az értelmiségnek. Tamás Gáspár Miklós szerint Nyugaton nem tűrnék az elit nyílt rasszizmusát. Magyarországon, mint más kelet-európai országokban, kialakult egy másik konszenzus, ami a cigányellenességben látható. A szélsőjobboldali ideológia mára mélyen beépült a társdalomba.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap „Nem fogom kikerülni a konfliktusokat” címmel készített interjút Angela Merkellel (CDU) a hétvégi tartományi választások tanulságairól.

A kancellár felszólította az SPD-t és pártelnökét, Kurt Becket, hogy akadályozza meg a posztkommunista Baloldali Párt németországi terjeszkedését. Aggodalommal figyeli a Baloldali Párt megjelenését a hesseni és alsó-szászországi tartományi gyűlésekben. A kereszténydemokrata pártelnök asszony szerint az, hogy a Baloldali Párt képes lesz-e megvetni a lábát a nyugati tartományokban, az döntően az SPD magatartásától függ. Mindkét nagy néppárt feladata, hogy – Németország érdekében – minden további baloldali szövetséget megakadályozzon. A berlini nagykoalíció működését nem befolyásolják a vasárnapi tartományi választások. A munka sikeresen folytatható. Ennek ellenére a koalíciós partnerrel folytatott vitákat nem fogja elkerülni a CDU.

Az olyan témák, „mint például a fiatalkorú bűnözés”, a jövőben is „újra és újra vitákat váltanak ki”. Merkel védelmébe vette Koch stratégiáját, hogy a fiatalkorú bűnözést kampánytémává tette: „Támogattam és támogatom.” Egy ilyen témát a jövőben sem lehet „tabuvá nyilvánítani”. Koch kampánya teljességgel bírta a CDU és az én elnöki támogatásomat, fogalmazott Merkel. Ennek ellenére pártja szavazatvesztéséből le kell vonni a következtetéseket: „Meg kell magyaráznunk a politikánkat.” S ez az oktatási politikát illetően Hessenben nem sikerült.