Csángók: már nem távoli egzotikum?

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) oktatási albizottsága előtt ismertette a csángóföldi anyanyelvi magyaroktatás helyzetét szerdán Budapesten Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének oktatási vezetője. Hegyeli Attila elmondta, hogy a csángó oktatás ügye a magyar nemzetpolitika egyedülállóan sikeres területe.

Az elmúlt esztendőkben ugyanis a magyarlakta területek közül egyedül Moldvában, a csángó falvakban nőtt – minden helyi hatósági gáncs, tiltás és az oktatásra fordított anyaországi állami támogatás reálértéken számolt csökkenése ellenére – a magyaroktatásban részt vevő gyermekek száma. De még így is csak a magyarul még értő gyermekek mintegy 15 százalékát éri el az oktatási program. Még mintegy 25-30 olyan csángó falu és benne 7500 gyermek van, akikhez nem jutott el a magyar szó, bár a családban még beszélik a magyar nyelv eme regionális változatát – közölte Hegyeli Attila.

A moldvai oktatási program köré az elmúlt időszakban civil összefogás szerveződött. Az oktatási rendszer a „Legyen Ön is keresztszülő” programban részt vevő több mint ezer keresztszülő, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány és a Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesület segítségével tartható fenn. Ma már a moldvai költségek kétharmadát civilek állják.

A csángó ügyre 2000-ben fordított 100 millió forint állami támogatás időközben 56 millió forintra csökkent. Pedig a magyarul még értő csángók lakta falvakba is el kell vinnünk a magyar szót, ehhez tanárok kellenek, a falvakban először bérelt, majd saját épületek, Csíkszeredában csángó kollégium az örvendetesen növekvő számban magyarul továbbtanuló gyermekeknek, a csángóság mai központjában, Bákóban pedig kulturális és oktatási, módszertani központ – ismertette a terveket a szövetség oktatási vezetője.

A KMKF képviselői állásfoglalásában azt kérik a magyar kormánytól, hogy a támogatást legalább a 2000-2004 közötti időszak szintjére emelje (ez 100 millió forint volt). Felkérték az Európai Parlamentbe delegált magyar képviselőket, hogy kezdeményezzék a 2001-ben a csángókról az Európa Tanács számára készült jelentés monitorozását. (A jelentés többek között ajánlásként fogalmazza meg az anyanyelvi misét, oktatást, saját rádiót a csángók számára.)

Végül a KMKF elvárja a kormánytól, hogy növelje a csángó oktatási program támogatását oly módon, hogy minden magyarul értő csángó gyermeknek lehetősége legyen magyar anyanyelvi oktatásban való részvételre, illetve segítse elő a csángóföldi oktatási helyszíneken magyar házak, Bákóban pedig egy magyar kulturális és oktatási intézet, illetve szórványkollégiumok létrehozását – mondta az oktatási vezető.

Hegyeli Attila szerint a KMKF ülése előrelépés, hiszen a magyar politika végre komolyan foglalkozik a csángóüggyel, benne a 9000 csángó gyermekkel, akiknek a támogatás növelése azt jelenti, hogy esélyük lesz anyanyelvükön tanulni. Fontos az is, hogy az európai képviselők foglalkozzanak az 1521/2001-es ET-ajánlással is, hiszen az ebben foglaltak javarészt nem valósultak meg.

Hegedűs Dóra, a Keresztszülők a Csángó Magyarokért Egyesület elnöke is részt vett a tanácskozáson, s elmondta, hogy végre nem távoli egzotikumként, hanem a magyar nemzetpolitika részeként foglalkoztak a csángókkal, s ez örömteli. Az állásfoglalás a kormány és az Országgyűlés elé kerül, a KMKF albizottsága egy év múlva tekinti át a megvalósítását.