Die Presse
A konzervatív osztrák napilapban Péter Bognár A reform összeomlása Magyarországon: a teljes bénultság fenyeget címmel elemzi a koalíciós válság keddi történéseit. Magyarország egyre mélyebbre csúszik a politikai válságban, s ennek drámaiak a gazdasági következményei: a hét elején az SZDSZ behúzta a kéziféket és bejelentette, hogy április 30-án el kívánják hagyni a koalíciót. Gyurcsány az MSZP konferenciáján annak szükségességéről beszélt, hogy a megkezdett egészségügyi reformot újra kell gondolni. Ez volt a liberálisok számára az utolsó csepp, ami az amúgy is már teljesen megtelt koalíciós hordót végül túlcsordította. Ők úgy értékelték az egészségügyi miniszter „nyilvános kivégzését”, mint arculcsapásokat, s az eddigi reformpolitika végleges feladását. Kóka János hangsúlyozta, hogy a reformok adagolása, sőt feladása a liberálisok számára teljesen elfogadhatatlan. Az SZDSZ számára csak a koalícióból való kilépés maradt. A három SZDSZ-es miniszter még április végéig hivatalban marad. Ami a jövőt illeti, Kóka azt sejtette, hogy pártja egy szocialista kisebbségi kormányt „kívülről” támogathatna. Az előre hozott választásokat jó okból kizárta: a liberálisok egy mostani választásokon be sem jutnának a parlamentbe. Kóka jelezte, ha Gyurcsányt lerombolná az MSZP, akkor esetleg az SZDSZ újragondolná a kormányból történő kilépését. A szocialisták egyelőre kitartanak a miniszterelnök mellett. Jelenleg nincs senki a soraikban, aki a mostani feszült politikai és gazdasági helyzetben átvehetné a kormányt. A reformtempó visszavételét Gyurcsány azzal magyarázta, hogy azokat hozzá kell illeszteni a lakosság tűrési határához. Társadalmi támogatás nélkül a reformok kudarcra vannak ítélve. Megfigyelők szerint Magyarországon végleg leállnak a reformok, és az ország még mélyebbre csúszik a válságban.
Neue Zürcher Zeitung
A konzervatív svájci napilap tudósítója, Ulrich Schmid Súlyos kormányválság Magyarországon címmel ír odesszai keltezésű cikkében a budapesti belpolitikai válságról. Az ellenzéki Fidesz hatalmas népszavazási győzelme súlyos kormányválságot okozott, melynek következményei ma még nehezen megbecsülhetők. Gyurcsány Ferenc azonban kifejezte, adott esetben kész lemondani. Az a hatalmas lakossági támogatás, amit az ellenzéki Fidesz népszavazási kezdeményezése március elején kapott, már megmutatja első eredményeit. Saját pártjából hétfőn este kiszivárgott információk szerint Gyurcsány Ferenc kész a lemondásra, ha ez a feltétele annak, hogy megmenthető legyen a liberálisokkal kötött koalíció. Segítségük nélkül a szocialistáknak kisebbségben kell kormányoznia, ami az EU által dicsért reformfáradozás végét jelentheti, és megkérdőjelezi a célként kitűzött kiegyenlített költségvetést. Egy magas rangú pártfunkcionárius szerint a szocialisták kedden visszautasították a kormányfő ajánlatát, és felsorakoztak Gyurcsány Ferenc mögé. Zárt ajtók mögött tovább keresték a válság megoldását, bár eleinte nem tűnt világosnak, hogy a liberálisok követelik-e Gyurcsány Ferenc lemondását. Megfigyelők eközben azt feltételezik, hogy a liberálisok a kormányfő távozása után a szocialistákkal ismét gyorsan tárgyalóasztalhoz fognak ülni. Gyurcsány ajánlata egy nappal követte a liberálisok ama bejelentését, miszerint április végén kilépnek a koalícióból. Miután Gyurcsány Ferenc elbocsátotta Horváth Ágnest, a liberálisok elnöke az összes kormánytagot visszavonta április végével a koalícióból. Kóka azzal magyarázta döntését, hogy a szocialisták nem tartották magukat a koalíciós megállapodáshoz. S ezek nem üres szavak: a szocialista kormányfő, válaszul a referendum katasztrofális eredményére, már világossá tette ama szándékát, leállítja a legnépszerűtlenebb reformjait. Megfigyelők szerint ezzel legalább pártján belül, ahol szintén erősen vitatták a személyét, sikerült stabilizálni az álláspontját. Egyelőre az is bizonytalan, a liberálisok tényleg kilépnének-e a kormányból, másrészt az sem tudható, hogy ez a lépés automatikusan a kormány összeomlását és előre hozott választásokat jelentene-e. A liberálisok nem számíthatnak arra, hogy az új választások után bejutnának a parlamentbe, ezért nem érdekeltek az előre hozott választásokban. Kóka szerint könnyen elképzelhető, hogy kívülről támogatják Gyurcsány kisebbségi kormányát és egyes, számukra értelmesnek tűnő reformlépéseit. Alkotmányjogászok időközben arra intenek, hogy a magyar jog nem ismeri a kisebbségi kormány fogalmát (az alkotmányban csak a kormány fogalma szerepel), és ez a miniszterek és államtitkárok kinevezésekor problémákat okozhat. Központi kérdés a költségvetés. Amennyiben a kormánynak nem sikerül decemberig elfogadnia a 2009-es költségvetést, akkor nem sokáig maradhat hatalmon.
Der Spiegel
A baloldali hírmagazin A szülők nem kötelesek kapcsolatot tartani a házasságon kívül született gyermekükkel címmel ismerteti a karlsruhei alkotmánybíróság kuriózumnak számító ítéletét. A taláros testület ítélete szerint a szülők nem kötelezhetők arra, hogy találkozzanak házasságon kívüli gyermekükkel, ez többnyire nem szolgálja a gyermekek érdekeit. Egy brandenburgi apa fordult az alkotmánybírósághoz, mivel a tartományi felső bíróság 25 000 eurós büntetéssel fenyegette arra az esetre, ha nem hajlandó évente legalább négyszer kilencéves fiával találkozni. A férfi ugyan elismerte az apaságot és a tartásdíjat is fizeti, ugyanakkor arra hivatkozott a találkozások megtagadásakor, hogy az nézete szerint házasságának széteséséhez vezetne. Ügyvédnője szerint nem érez semmilyen kötődést a gyermekéhez, és a büntetéssel történő fenyegetéssel megsértették a személyiségi jogait.
origo.hu
Bayer Zsolt: Magyar Brian élete
