A GS elemzői az idei magyarországi éves átlagos inflációra adott jóslatukat például az eddigi 5,8 százalékról 6,1 százalékra, a 2009-es átlagos magyar inflációs prognózist 3,5 százalékról 4,3 százalékra emelték. A mostani kereskedési hetet lezáró óriási árfolyamugrás közvetlen előzményei közé tartozott a vártnál sokkal rosszabb májusi amerikai munkanélküliségi adat, amely azt mutatta, hogy a múlt hónapban – 22 éve nem mért havi emelkedéssel – 5,5 százalékra szökött fel az állástalanok aránya a mezőgazdaságon kívüli szektorokban. A piac olvasatában ez azt jelenti, hogy tovább csökkent a Federal Reserve – az amerikai jegybank – idei kamatemelésének egyébként sem túl jelentős esélye, és a befektetők a vártnál is alacsonyabb megtérülés kilátása miatt ismét szabadulni kezdtek a dollártól.
Az újabb dollárgyengülés kompenzációjaként drágultak hirtelen a dollárban elszámolt nyersanyagok, elsősorban is a nyersolaj és az arany. A folyamatot erősítette, hogy a rövid eladási pozíciókat felvevő, vagyis későbbi olajárgyengülésre játszó befektetők a drágulás láttán pozíciófedezeti vásárlásokba kezdtek, még tovább hajtva felfelé az olajárat.
(MTI)
