Tánc – Ájulás

– Maga nem unja?– A várakozást? Jaj, dehogynem. Iszonyú, ami itt van.– Ne is mondja. A múltkor háromnegyed órát vártam.– Én meg beálltam a sorba, aztán meggondoltam magam, mert jött a villamos, felszálltam rá, elmentem az ebédért, és amikor visszajöttem, akkor került sorra az az ember, aki mögött álltam.– A férjem egyszer már kiverte a cirkuszt. De hiába.