Vasutasok: bizonytalan a dolgozók és a szárnyvonalak helyzete

Bizonytalannak és kritikusnak értékelték a magyar vasút és a vasutasok helyzetét a közelgő vasutasnap alkalmából megkérdezett szakszervezeti vezetők az MTI-nek nyilatkozva. Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója úgy reagált: a vasutasok helyzete kielégítő és megfelelő, a vasutasok a közlekedési ágazat átlagánál nagyobb fizetésemelésben részesültek az elmúlt 3 évben. • Spontán vasutassztrájk készül Kelet-Magyarországon • Bárány: A politika nem akar egyességre jutni a szakszervezetekkel

A vasutasnapot 1951-ben vezették be kormányhatározattal. Akkor még augusztusban, 1961-től minden év júliusának második vasárnapján, a szabad szombat bevezetése óta július második szombatján tiszteleg az ország a vasutasok munkája előtt.

Simon Dezső, a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) elnöke úgy értékelte, hogy a Magyar Államvasutak kritikus helyzetéhez hozzájárult, hogy az elmúlt években elmaradtak a fejlesztések, felújítások a cégnél. A VSZ elnöke hiányolja az átfogó közlekedéspolitikai koncepciót, amely meghatározná, hogy milyen és mekkora vasútban kell gondolkodni Magyarországon. Simon Dezső szerint a MÁV nehéz helyzetben van, a fennmaradásáért küzd, a mostani feltételek között egyre inkább veszít piacából, a veszteségei növekednek, ebből pedig nem lehet fejleszteni. A VSZ elnökének értékelése szerint a vasutasok helyzete, munkahelyük sorsa bizonytalan a folyamatos átszervezés, átalakítás miatt.

Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezete ügyvezető alelnöke szerint a mozdonyvezetőknél nyugodt, kiegyensúlyozott a helyzet, bár a vasutasok sok bizonytalanságot élnek meg a vállalati átalakítás, kiszervezés miatt. Utalt arra, hogy a mozdonyvezetői munkakörben 18 éve nincs elbocsátás, vállalható bérmegállapodást kötöttek erre az évre, és készülnek az őszi tárgyalásra a kollektív szerződésről, a jövő évi bérfejlesztésről. Borsik János úgy látja, hogy hiányzik a társadalmi támogatottsággal is rendelkező közlekedéspolitikai koncepció. Nincs koncepció arra sem, hogy 4-5 év múlva a nemzeti vasút hogyan nézzen ki.

A mozdonyvezetői szakszervezet ügyvezető alelnöke szerint a miniszterelnök által hangoztatott vasút felé fordulás első lépése lehetne, hogy meghatároznák, mi lesz a szárnyvonalakkal és az ott dolgozókkal, hogyan képzelik el a vasúti közlekedési alágazatot a jövő nemzetgazdaságában.

Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) elnöke úgy értékelte, hogy az elmúlt három évben történt, tevékenységek szerinti átszervezés nagyon sok szenvedést, bizonytalanságot hozott a munkavállalóknak. A munkavállalók a kiszervezésekkel nehéz anyagi körülmények közé kerültek, mivel az átszervezés során nem tudták feltőkésíteni kellőképpen a MÁV-Startot, a MÁV-Trakciót és a MÁV Gépészet Zrt.-t, lényegében az anyavállalat is nagyon eladósodott.

A VDSZSZ elnöke szerint a vasutas munkavállalók helyzetének bizonytalanságához hozzájárul az is, hogy 2006 decemberétől lejárt a kihelyezett dolgozók biztonságának fokozását jelentő szerződés, a kihelyezési pótlék megtagadása komoly veszélyt jelent ezekre a munkavállalókra.

Heinczinger: Megfelelő a vasutasok helyzete

Heinczinger István elmondta: a MÁV-társaságoknál érvényes kollektív szerződés, illetve 2010-ig érvényes, négy évre szóló megállapodás van a szakszervezetekkel a foglalkoztatásról és a bérekről. A vasúttársaságoknál lévő kollektív szerződések sokkal nagyobb biztonságot nyújtanak a vasutasoknak, mint amit a munka törvénykönyve minimálisan kötelezővé tesz.

A vezérigazgató szerint a vállalatok működése – annak ellenére, hogy átszervezéseken mentek át – munkahelyi biztonságot jelent valamennyi vasutasnak. Ezen túlmenően a MÁV-nál kidolgozták a munkahelyek megszűnéséhez kapcsolódó intézkedéseket.

Heinczinger István a vasúttársaságokról szólva elmondta: a vállalatoknál jelentős szemléletváltás történt. Kialakultak az önálló vállalatok, amelyek szerződéses viszony alapján szolgáltatnak egymásnak. A vasútnál megkezdődött az üzleti folyamatok teljes átértékelése, ez segíti a költségek csökkentését.

A MÁV Zrt. vezérigazgatója úgy értékelte, hogy a vasúttársaságok továbbra is alulfinanszírozottak. Az érintettek keresik a megoldást ennek megszüntetésére. Ebből adódóan időnként a társaságok működése nem zavartalan. Ezt a helyzetet a személyszállításra, a pályaüzemeltetésre és -karbantartásra vonatkozó tartós, hosszú távú közszolgáltatási szerződés változtathatná meg – mondta Heinczinger István.

(MTI)