Alkotmányellenes fellépés készül a „gyűlöletbeszéd” ellen?

Aránytalanul korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát az IRM újabb gyűlöletbeszéd elleni javaslata – véli a TASZ. A jogvédő szervezet alkotmányellenességet emleget.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) szerint alkotmányellenes az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített legújabb, a gyűlöletbeszédet és az egyes társadalmi csoportokat sértő magatartást polgári jogi eszközökkel kezelni kívánó törvényjavaslat, melyet a kormány szeptember 12-én nyújtott be az Országgyűlés elé. Miután az Alkotmánybíróság idén tavasszal az Országgyűlés által elfogadott büntető törvénykönyvi, és polgári törvénykönyvi gyűlöletbeszéd-törvénymódosításokat megsemmisítette, az IRM újabb, hasonló tárgyú törvényjavaslatot készített – emlékeztet hétfői közleményében a jogvédő szervezet.

A TASZ nem ért egyet sem a törvényjavaslat tartalmával, sem azzal a módszerrel, ahogy a törvényjavaslatot a kormány benyújtotta a jogalkotó elé. A javasolt új jogszabály a TASZ szerint több okból is kifogásolható. Álláspontjuk szerint alapvetően hibás az a koncepció, amely egy-egy kifogásolt, valamilyen csoportot sértő magatartás esetén automatikusan megnyitná a jogvédelem lehetőségét a csoporthoz tartozó egyének számára – függetlenül attól, hogy a jogvédelmet kereső személynek volt-e esélye a kifogásolt magatartás szenvedő alanyává válnia vagy sem. A nagy nyilvánosság rendkívül tág kategória – hívja fel a figyelmet a szervezet –, a TASZ éppen ezért differenciált, mind a közönségre gyakorolt hatás, mind az elkövetés helye, a média típusa szerint tartja a véleménynyilvánítás jogát korlátozhatónak és a jogsértést megállapíthatónak.

A TASZ kifogásolja azt is: a csoportot megsérteni kívánó magatartás pusztán annak célja, és nem a valós – esetleg be sem következő – jogsérelem alapján adhatna okot jogérvényesítésre a megtámadott csoport bármely tagja számára.

A fenti megoldások parlament általi elfogadásuk esetén még annak fényében is a véleménynyilvánítási jog szükségtelen és aránytalan korlátozását jelentenék, hogy a törvényjavaslat szerint kártérítési igénnyel a megsértett csoport tagja nem élhetne. A kifogásolt törvényjavaslat Országgyűlés elé való benyújtása során az előterjesztő IRM és a kormány egyáltalán nem vette figyelembe sem az elektronikus információszabadságról szóló jogszabályt, sem a hatályos jogalkotási törvényt – így a törvényjavaslat előkészítése során nemcsak hatástanulmány nem készült, hanem szakmai-társadalmi vitára sem kerülhetett sor – hívja fel a figyelmet a jogvédő szervezet.

(MNO)