Belpolitikai játszmába keverték bele a titkosszolgálatot?

Újabb elemekkel gazdagodott az úgynevezett lehallgatási botrány krónikája. A kormányközeli napilap már azt is tudni véli, hogy magát az NBH főigazgatóját is megfigyelték volna a botrányba kevert cégnél. Ezt ők tagadják, sőt megdöbbenve olvassák napról napra az újabb és újabb híreket az ügyről. Az egyik szakértő szerint viszont szakmailag indokolatlan dezinformálni a titkosszolgálatnak egy magáncéget.

Tovább csöpögteti a kormánypárti sajtó az állítólagos adatgyűjtési ügy részleteit. A Népszabadság szerint már Bajnai Gordon, Keller László egykori közpénzügyi államtitkár is célszemély volt, sőt Laborc Sándort, az NBH főigazgatóját is megfigyelték.

Az állítólagos adatgyűjtési ügybe kevert UD Zrt. továbbra is azt állítja, hogy az irodájukban lefoglalt adathordozókon nincsenek titkos adatgyűjtésre utaló információk. A Dávid Ibolya által bizonyítéknak kikiáltott hangfelvételről azóta az ügyészség is kijelentette, hogy az alapján nem állapítható meg bűncselekmény, ezért elutasította az MDF elnökének feljelentését.

Dávid viszont nehezményezte az ügyészség minősítését, mert szerinte a Fővárosi Főügyészség nem is utasíthatta el feljelentését, mert nem feljelentést, hanem bejelentést tett arról, hogy egy birtokába került hangfelvétel szerint Almássy Kornél érintett lehet egy, az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. A nyomozóhatóság nem az alapján dönt egy feljelentésről vagy bejelentésről, mit ír rá a beadványozó, hanem az alapján, hogy ami benne van, felveti-e a bűncselekmény gyanúját – reagált Pajcsics József büntetőjogász az MTI-nek csütörtökön.


Az MDF elnökét fel lehetne jelenteni?

Futó Barnabás, az UD-cégcsoport ügyvédje az egyik kereskedelmi televízió csütörtök esti adásában arról beszélt: a cégnél nem tudnak arról, hogy megfigyelték volna az említett személyeket. Az UD-cégcsoport egyébként az ügyvéd szerint megdöbbenve olvassa napról napra a sajtóhíreket, például azt, hogy ügyfelei megtámadták volna a kormányzati gerinchálózatot. Futó semmi ilyesmiről nem tud, hivatalosan csak annyit tud: kaptak egy házkutatási parancsot, amit megpanaszoltak. Ami pedig Dávid Ibolya lehallgatását illeti, épp hogy az MDF elnökét lehetne feljelenti – érvelt Futó. Az ügyvéd szerint ugyanis az nem bűncselekmény, hogy valaki beszámol egy (ráadásul meg nem valósuló) tervről, az viszont igen, ha valaki (nevezetesen Dávid Ibolya) nyilvánosságra hozza egy titkos lehallgatás hanganyagát, és így titoksértést követ el.

Draskovics Tibor, rendészeti miniszter viszont továbbra is politikai fellépést sürget az ügyben. „Elfogadhatatlan, és ezzel szemben politikai fellépésre van szükség, hogy bárki, politikai vagy más célokból mások magánéletébe turkásszon. Erre csak állami intézményeknek, szigorúan szabályozott körülmények között, csak a jogbiztonságot fenyegető helyzetben, bűncselekménygyanú esetén van lehetőség. Ez egy állami monopólium” – jelentette ki a miniszter.

Szakmailag indokolatlan

Földi László, korábbi magas beosztású titkosszolgálati főtiszt pénteken az MTI-nek azt mondta, hogy szakmailag indokolatlan dezinformálni a titkosszolgálatnak egy magáncéget. Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatóját azzal kapcsolatban kérdezte az MTI, hogy a Népszabadság korábbi információja szerint az UD Zrt. minden olyan hatóságba megpróbált beépülni, ahonnan fontos információt kaphatott, de a Nemzetbiztonsági Hivatalnál felfedezték a kémkedést, és szándékosan dezinformálták a céget.

A dezinformálást olyan esetben alkalmazza a titkosszolgálat, amikor ellenérdekelt rendszereket tájékoztat félre, például egy szemben álló államot vagy terroristákat. Egy magáncég ebbe a kategóriába nem fér bele – mondta Földi László. Szerinte nem érthető az, hogy egy magáncég állítólag beépül a titkosszolgálat informatikai rendszerébe, és a szolgálat – ahelyett, hogy azonnal megszüntette volna ezt az állapotot – azt nyilatkozza: dezinformációt szolgáltatott. Ez akkor feltételezhető, ha a cég több mint egyszerű magáncég: olyan érdekviszonyrendszer áll mögötte, amelyet manipulálni akarnának. A kormányzat nem utasíthatja belpolitikai játszmában a titkosszolgálatot – tette hozzá a szakértő.

Földi László szerint az adatgyűjtési ügyhöz kapcsolódó hangfelvételt csak a titkosszolgálat készítheti, ha más teszi ezt, bűncselekményt követ el. Ha viszont a titkosszolgálat készítette a felvételt, akkor az operatív anyag nyilvánosságra hozatala a bűncselekmény – mondta.

(hirtv.hu, MNO, MTI)