„Besúgói szolgáltatás”: büntetlenül lehet kutakodni?

Nem gyűjthet titkos adatokat a munkáltató az alkalmazottairól, nem kutakodhat tetszése szerint a magánszférájának egyetlen dimenziójában sem – állapította meg Szabó Máté. Az apropó: az egyik ügynökség azzal kínálta magát, hogy szolgáltatásának alapja, hogy beépülnek az adott cégbe, és a vezetőség felé jelzik, ki a „fekete bárány”.

A személyes adatok védelméhez való jog és a magánszféra védelméhez való jog nem csupán a magánszférájában, hanem munkahelyén is megilleti az egyént – állapítja meg Szabó Máté. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közleményében azt írja: a munkáltató nem vizsgálhatja át tetszése szerint a dolgozó öltözőszekrényét, e-mail postafiókját, számítógépét, ruházatát, és nem gyűjthet róla titkos formában adatokat. Az ombudsman a jogállam alkotmányos szemléletével ellentétesnek, az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel szembenállónak minősítette azt az ajánlatot, hogy egy cég besúgókat „telepítene” a megbízó munkatársai közé, és így látná el a vezetőket információkkal.

„Beépülünk cégébe!” Ezzel ajánlotta magát egy ügynökség, amely azt ígérte, hogy a „szolgáltatás” révén megbízója végre 100 százalékig biztos lehet benne, mi történik a vállalatánál. Az ügynökség munkatársai feltűnésmentes beosztást kapnának, bizalmi, baráti viszonyt alakítanának ki mindenkivel. Közben pedig feltérképeznék a belső problémákat, visszaéléseket és rendszeresen jelentést tennének a dolgozók munkamoráljáról, a „fekete bárányokról” – emlékeztet a közlemény.

Szabó Máté ombudsmant ez a rendszerváltást megelőző diktatórikus állapotokra emlékeztette, amikor a hatalom az alatta lévőkről mindent tudni akart, és erre besúgói hálózatot hozott létre. A rendszerváltás ezzel szemben is határozott fellépést jelentett, amikor az egyén védelmében alkotmányos rangra emelte az információs jogok, a személyes adatok védelmét. Az állam ezt az alkotmányos jogot csak a törvényhozás útján, egy másik alkotmányos jog érvényesülése végett korlátozhatja, és csak akkor, ha az alapjog érvényesülése azt elengedhetetlenné teszi, más, enyhébb jogsérelemmel járó megoldás pedig nincs. Az alkotmányban biztosított jogok az egyént nem csupán az állammal szemben védik, hanem az adatvédelmi törvény értelmében más egyénnel szemben és a munkahelyén is – tisztázta az ombudsman.

„A beadványban ismertetett ajánlat ezzel az alkotmányos szemlélettel ellentétes értékeket képvisel, amikor is azt jelzi, hogy a munkáltató a munkahelyen tetszése szerint bármit megtehet. Mint ombudsman ezzel a szemlélettel a leghatározottabban szembe kell helyezkednem, és fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a jogszabályokat nem önmagukban lévő normarendszerként, hanem a mögöttük álló demokratikus értékekkel együtt kell alkalmazni, mely utóbbiak alapvetően ellentétesek az ismertetett üzleti ajánlattal” – fogalmazott a biztos.

Az ajánlatban szereplő „besúgói szolgáltatás” szigorúan csak az adatvédelmi törvény szempontjából is jogellenes, hiszen az adatkezelésnek minősül, és ehhez elengedhetetlen az érintett önkéntesen és határozottan kinyilvánított egyetértése, amely megfelelő tájékoztatáson alapul. A konkrét esetben azonban az adatkezelés az érintett személy tudtán kívül történne, ezért a szolgáltatás jogellenes, sérti a személyes adatok védelméhez való jogot – állapította meg az ombudsman.

(OS)