A vezércikk szerzője, Balogh Levente úgy vélte: ha az Európai Unió vezetői valóban tisztelnék az unió papíron lefektetett alapértékeit, akkor Brüsszelben egy ideje már a Pozsony ellen, az emberi és kisebbségi jogok súlyos megsértése miatt kirovandó szankciókról zajlanának a tárgyalások. A cikkíró szerint a szlovákiai történések nyomán lassan egyértelmű: a szlovák-magyar megbékéléshez már korántsem elég, ha a politikusok és a történészek próbálják meg elsimítani az ellentéteket.
A pszichológia avatott tudoraira is szükség lenne annak kiderítéséhez, honnan származik az a mérhetetlen mennyiségű frusztráció, amely a szlovák politikai élet mértékadó erőit arra sarkallja, hogy az ország minden nyomorúságáért a magyarokat tegyék felelőssé. Ám vélhetően nem csupán a politikumot hatja át ez a hangulat – írta Balogh Levente, aki szerint az ország élén két „fasiszta alakulat” áll. Persze szó nincs arról, hogy minden szlovák gyűlölné a magyarokat, ha ezt állítanánk, ugyanabba a hibába esnénk, mint a közvéleményt folyamatosan a magyarok ellen hergelő pozsonyi politikusok – szögezte le a szerző.
Szerinte azonban egyre rosszabb a két nemzet viszonya, ezt az állapotot a magyar helységnevek kitiltása az iskolai tankönyvekből bizonyosan nem javítja majd. Mint ahogy az sem, hogy Robert Fico kormányfő „vérebként” ront rá Csáky Pál MKP-elnökre, ha a magyarok önrendelkezésének kérdése merül föl. „A helyzet súlyos – már csak azért is, mert Budapest sem képes a kellő határozottsággal kiállni a szlovákiai magyarok mellett. Holott most erre lenne szükség: a magyar külügynek minden követ meg kell mozgatnia, hogy ne fokozódjon tovább a feszültség – ha Pozsonyban továbbra is süket fülekre talál, akkor Brüsszelben” – olvasható a Krónika vezércikkében.
(MTI)
Washington
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
