Előbb-utóbb minket is megcsapol a válság

Megszorító jellege van a jövő évi költségvetésnek, ennek mértéke a külső gazdsági környezet hatásaira még növekedhet is. A hazai bankrendszert – egyelőre – a drágább forrásbevonásokon keresztül érintheti a válság, amely a drágább hitelek formájában érkezik meg a magyar fogyasztók asztalára. A jövő évi költségvetés lemaradásban van, nem készült fel a pénzügyi krízisre. Az MNO elemzőket kérdezett. • Sarkozy válságértekezletre hívta össze a francia bankok vezetőit• Szép lassan Magyarországra is begyűrűzik a krízis?• Nem készít mentőcsomagot az EKB• PSZÁF: bejelentési kötelezettség a short eladási ügyletekre• Merkel az amerikai mentőcsomag elfogadását sürgette• Bush: Ha nem szavazzák meg a csomagot, keserves idők jönnek

2008. 09. 30. 12:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem reagál a jövő évi költségvetés az egyre inkább alakot öltő világgazdasági válságra; többek között ez is kiolvasható Veres János bőrtáskájában egészen a hétfői napig lapuló papírkötegből. Egy költségvetés összeállítása aprólékos, szerteágazó és bonyolult feladat, amely hónapokig is eltart, ám amíg elkészült, megváltozott a világgazdaság helyzete – hívta fel a figyelmet Csaba László közgazdász. Az egyetemi tanár az MNO-nak elmondta: a jelenlegi krízis különbözik a korábbiaktól, mivel most nem a felárak szaladtak el, hanem „kiszáradtak a piacok”. Mint mondta, már több mint fél éve „panaszkodnak a pénzintézetek” a forráshiányra. A külső környezet változásai negatívan hatnak a hazai növekedésre is. (Ismert: Veresék 2009-re 3 százalékos bővülést várnak, miközben a szakértők inkább 2 százalékot taksálnak.) Hiába van meg a szándék a termelésre, ha ehhez nem sikerül forrásokat mozgósítani – tette hozzá a közgazdászprofesszor.

Fel kell készülni a válság hatásaira

Mindenképpen fel kellene készülni a globális gazdasági válság hatásaira – jelentette ki Csaba László. Nem lehet úgy nekimenni a következő hónapoknak, esztendőnek – állítja a szakember –, hogy ha „nem hibázik a kormányzat, ha nem történik rendkívüli esemény a hazai gazdaságban”, akár még „be is jöhetnek a számok”. A kormányzat optimistán GDP-ben mérve 3,2 százalékos hiányt vár, ám Csaba László ezzel kapcsolatban azt mondta: ha nem lesz olyan mértékű a gazdasági növekedés, mint amit belőtt a kormányzat, az már önmagában nagyobb hiányszámot valószínűsít. Itt százmilliárdokról van szó – fogalmazott. Ha pedig minimális lesz, vagy éppen nem is valósul meg a várt növekedés, s ha nem csökkenek tovább az állam kiadásai, egy erősebb megszorítás felé is elmozdulhat a költségvetés.

Megszorítónak mondható a jövő évi költségvetés, ami kifejezetten üdvözlendő, hisz a magyar fiskális politika általában jelentős lazításba kezd a parlamenti választásokat megelőző évben, aminek később isszuk meg a levét – reagált Bebesy Dániel a jövő évi büdzsét firtató kérdésünkre. A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy véli, a jelenlegi világgazdasági környezetben a kormányzat által várt 3 százalék körüli gazdasági növekedés rendkívül optimista. „Már egy 2 százalékos bővülésnek is örülhetünk majd” – fogalmazta meg prognózisukat az elemző, aki az export, illetve a beruházások tekintetében is a kormányzat optimizmusára irányítja rá a figyelmet. „Az alacsonyabb növekedés mérsékelheti a bevételeket , ami így magasabbra tornászhatja a hiányt”.

Elmúlt az olcsó hitelek ideje

Gigantikus összeg – 1163 milliárd forint – áramlik ki jövőre az államadósság kamatterheire. Bebesy Dániel ezzel kapcsolatban az mondta: a világban az elmúlt évtizedben tapasztalható „olcsó hitelek ideje elmúlt”. Általánosságban nehéz a tőkepiacokon forrást bevonni, ez „minden adóst, vállalatot, háztartást, illetve államot egyaránt sújt majd”. Ezért emelkedik a kamatteher a csökkenő költségvetési hiány ellenére is – teszi hozzá az elemző. Kérdésünkre, hogy ha a kibontakozó pénzügyi válság komolyabban beszivárog Magyarországra, mit tehet a kormányzat (mivel a költségvetésben nem látni, hogy milyen segítséget kapnának a pénzintézetek), Bebesy Dániel azt mondta: a magyar bankok tevékenységükből adódóan nem hasonlíthatók az amerikai bankokhoz, a problémás eszközök iránti kitettségük elhanyagolható. Ugyanakkor – elsősorban a drágább forrásbevonáson keresztül – a hazai bankrendszert is érintheti a válság. Kormányzati beavatkozásra feltehetően nincsen szükség – véli az elemző, ám hozzáteszi: a bankok feltehetőleg drágítani fogják hiteleiket, aminek mérséklődésével várhatóan visszaesik a jövedelmezőség is.

Robin Hood nem lövi ki a nyilát?

Nagy vita zajlik az úgynevezett Robin Hood-adóval kapcsolatban is, ennek bevételeiből – mintegy 30 milliárd forint – reméli Veres megfinanszírozni a csökkenő gázártámogatást is. Ismert: negyedszer emelkedik az évben a gáz ára, miközben a jövő évi költségvetésben az áremelkedés ellenére csökken a támogatás összege. A Robin Hood-adó nem egy jó megoldás a gázáremelkedés szociális következményeinek kezelésére – véli Bebesy.

Az elemző szerint a vállalatokat hátrányba hozza a nemzetközi versenyben, „elmaradnak a szükséges beruházások, és az ilyen durva ad hoc beavatkozások a piac működésébe növelik a kiszámíthatatlanságot”. Ami nem jó – teszi hozzá. Ezt a kérdést együtt kellene kezelni az összes szociális támogatással, mivel „számos támogatás alanyi jogon jár a jómódúaknak, ami rendkívül nagy pazarlás”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.