Előbb-utóbb minket is megcsapol a válság

Megszorító jellege van a jövő évi költségvetésnek, ennek mértéke a külső gazdsági környezet hatásaira még növekedhet is. A hazai bankrendszert – egyelőre – a drágább forrásbevonásokon keresztül érintheti a válság, amely a drágább hitelek formájában érkezik meg a magyar fogyasztók asztalára. A jövő évi költségvetés lemaradásban van, nem készült fel a pénzügyi krízisre. Az MNO elemzőket kérdezett. • Sarkozy válságértekezletre hívta össze a francia bankok vezetőit• Szép lassan Magyarországra is begyűrűzik a krízis?• Nem készít mentőcsomagot az EKB• PSZÁF: bejelentési kötelezettség a short eladási ügyletekre• Merkel az amerikai mentőcsomag elfogadását sürgette• Bush: Ha nem szavazzák meg a csomagot, keserves idők jönnek

Nem reagál a jövő évi költségvetés az egyre inkább alakot öltő világgazdasági válságra; többek között ez is kiolvasható Veres János bőrtáskájában egészen a hétfői napig lapuló papírkötegből. Egy költségvetés összeállítása aprólékos, szerteágazó és bonyolult feladat, amely hónapokig is eltart, ám amíg elkészült, megváltozott a világgazdaság helyzete – hívta fel a figyelmet Csaba László közgazdász. Az egyetemi tanár az MNO-nak elmondta: a jelenlegi krízis különbözik a korábbiaktól, mivel most nem a felárak szaladtak el, hanem „kiszáradtak a piacok”. Mint mondta, már több mint fél éve „panaszkodnak a pénzintézetek” a forráshiányra. A külső környezet változásai negatívan hatnak a hazai növekedésre is. (Ismert: Veresék 2009-re 3 százalékos bővülést várnak, miközben a szakértők inkább 2 százalékot taksálnak.) Hiába van meg a szándék a termelésre, ha ehhez nem sikerül forrásokat mozgósítani – tette hozzá a közgazdászprofesszor.

Fel kell készülni a válság hatásaira

Mindenképpen fel kellene készülni a globális gazdasági válság hatásaira – jelentette ki Csaba László. Nem lehet úgy nekimenni a következő hónapoknak, esztendőnek – állítja a szakember –, hogy ha „nem hibázik a kormányzat, ha nem történik rendkívüli esemény a hazai gazdaságban”, akár még „be is jöhetnek a számok”. A kormányzat optimistán GDP-ben mérve 3,2 százalékos hiányt vár, ám Csaba László ezzel kapcsolatban azt mondta: ha nem lesz olyan mértékű a gazdasági növekedés, mint amit belőtt a kormányzat, az már önmagában nagyobb hiányszámot valószínűsít. Itt százmilliárdokról van szó – fogalmazott. Ha pedig minimális lesz, vagy éppen nem is valósul meg a várt növekedés, s ha nem csökkenek tovább az állam kiadásai, egy erősebb megszorítás felé is elmozdulhat a költségvetés.

Megszorítónak mondható a jövő évi költségvetés, ami kifejezetten üdvözlendő, hisz a magyar fiskális politika általában jelentős lazításba kezd a parlamenti választásokat megelőző évben, aminek később isszuk meg a levét – reagált Bebesy Dániel a jövő évi büdzsét firtató kérdésünkre. A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy véli, a jelenlegi világgazdasági környezetben a kormányzat által várt 3 százalék körüli gazdasági növekedés rendkívül optimista. „Már egy 2 százalékos bővülésnek is örülhetünk majd” – fogalmazta meg prognózisukat az elemző, aki az export, illetve a beruházások tekintetében is a kormányzat optimizmusára irányítja rá a figyelmet. „Az alacsonyabb növekedés mérsékelheti a bevételeket , ami így magasabbra tornászhatja a hiányt”.

Elmúlt az olcsó hitelek ideje

Gigantikus összeg – 1163 milliárd forint – áramlik ki jövőre az államadósság kamatterheire. Bebesy Dániel ezzel kapcsolatban az mondta: a világban az elmúlt évtizedben tapasztalható „olcsó hitelek ideje elmúlt”. Általánosságban nehéz a tőkepiacokon forrást bevonni, ez „minden adóst, vállalatot, háztartást, illetve államot egyaránt sújt majd”. Ezért emelkedik a kamatteher a csökkenő költségvetési hiány ellenére is – teszi hozzá az elemző. Kérdésünkre, hogy ha a kibontakozó pénzügyi válság komolyabban beszivárog Magyarországra, mit tehet a kormányzat (mivel a költségvetésben nem látni, hogy milyen segítséget kapnának a pénzintézetek), Bebesy Dániel azt mondta: a magyar bankok tevékenységükből adódóan nem hasonlíthatók az amerikai bankokhoz, a problémás eszközök iránti kitettségük elhanyagolható. Ugyanakkor – elsősorban a drágább forrásbevonáson keresztül – a hazai bankrendszert is érintheti a válság. Kormányzati beavatkozásra feltehetően nincsen szükség – véli az elemző, ám hozzáteszi: a bankok feltehetőleg drágítani fogják hiteleiket, aminek mérséklődésével várhatóan visszaesik a jövedelmezőség is.

Robin Hood nem lövi ki a nyilát?

Nagy vita zajlik az úgynevezett Robin Hood-adóval kapcsolatban is, ennek bevételeiből – mintegy 30 milliárd forint – reméli Veres megfinanszírozni a csökkenő gázártámogatást is. Ismert: negyedszer emelkedik az évben a gáz ára, miközben a jövő évi költségvetésben az áremelkedés ellenére csökken a támogatás összege. A Robin Hood-adó nem egy jó megoldás a gázáremelkedés szociális következményeinek kezelésére – véli Bebesy.

Az elemző szerint a vállalatokat hátrányba hozza a nemzetközi versenyben, „elmaradnak a szükséges beruházások, és az ilyen durva ad hoc beavatkozások a piac működésébe növelik a kiszámíthatatlanságot”. Ami nem jó – teszi hozzá. Ezt a kérdést együtt kellene kezelni az összes szociális támogatással, mivel „számos támogatás alanyi jogon jár a jómódúaknak, ami rendkívül nagy pazarlás”.