A biztonsági szakértő az MTI kérdéseire írásban válaszolva közölte: egy lehallgatott telefonbeszélgetésnél az, hogy a beszélgetés valamelyik résztvevőjének a hangja gyengébb vagy erősebb, csak abban az esetben bizonyíthatja, hogy melyikük volt a lehallgatás célszemélye, ha ismerjük a felvétel rögzítésének módját.
Abban az esetben, amikor nem magát a telefont, hanem azt a helyiséget hallgatják le, amelyben a telefonkészülék van – függetlenül attól, hogy az vezetékes vagy mobil –, egyértelmű, hogy erősebb és hangosabb lesz annak a hangja, akit lehallgatnak – mutatott rá Fábián Péter, a Pécsi Tudományegyetem Védelmi Kutatási Központjának munkatársa, a Top Cop Security Vagyonvédelmi Zrt. elnök-vezérigazgatója. Egy másik módszer – folytatta az ismertetést –, amikor a célszemély készülékét preparálják, és az azon folytatott beszélgetést rögzítik, de nem az adott távközlési hálózat felhasználásával, hanem egy erre alkalmazott eszközzel. Ekkor ugyanúgy hangosabb lesz a lehallgatott ember hangja, és szintén nincs jelentősége, hogy mobil vagy vezetékes készüléken folytatják a beszélgetést.
Rámutatott ugyanakkor, hogy például az úgynevezett klasszikus telefonlehallgatásnál nem a készülékeket, hanem a távközlő hálózatot hallgatják le. Ilyenkor – fűzte hozzá –, a vonalra egy speciális figyelő- és rögzítőeszközt csatlakoztatnak, ami megtörténhet a vonal bármely részén, akár a telefontársaság kapcsolóközpontjában, akár a házi telefonközpontban is. Hozzátette: a készülékek lehallgatása megvalósítható annak átalakításával is; ez esetben a telefonra egy speciális szoftvert telepítenek, amellyel a kézi kikapcsolás után a készülék továbbra is bekapcsolva marad, csak rejtve, ami szemmel nem érzékelhető. Ilyenkor távolról bele lehet hallgatni a telefon tulajdonosának tartózkodási helyén folytatott beszélgetésbe. Ez a módszer azonban – hangsúlyozta Fábián Péter – nem a telefonrendszer lehallgatása, hanem a készülék és a GSM-hálózat felhasználása egy távoli helyen zajló beszélgetés lehallgatásához.
A szakértő tájékoztatása szerint létezik olyan megoldás is, amely a célszemély fizikai követésén alapul. Ekkor legfeljebb 100 méteres távolságból követni kell őt, és így egy úgynevezett „minitoronnyal" hallhatóak a hívásai, láthatóak az sms-ei. „Ilyen eszközzel itthon csak a nemzetbiztonsági szervek rendelkeznek, más nem" – mutatott rá.
Összességében elmondható – emelte ki Fábián Péter –, hogy az utóbbi három lehallgatási technikánál a hangok elmosódottsága, esetleges erőssége vagy gyengesége nem igazol egyértelműen semmit. Tájékoztatása szerint felelőséggel ki lehet jelenti, hogy egy lehallgatott telefonbeszélgetés esetében az a tény, hogy a beszélgetés valamelyik résztvevőjének hangja gyengébb vagy erősebb, önmagában – az alkalmazott módszer és a felvétel készítésével kapcsolatos információk teljes ismerete nélkül – nem bizonyítja, hogy melyik fél volt a lehallgatás célszemélye. Ennek megállapítására elengedhetetlen a felvétel rögzítésével kapcsolatos összes információ megismerése – tette hozzá.
(MTI)
