A jövő nagy kérdése, hogy az új kormány képes lesz-e választ adni a sokasodó gazdasági problémákra, azonban sem a szociáldemokraták, sem a szociálliberális Zares nem szorgalmazza a külföldi tőke jelentős szerepvállalását az országban – mondta el a szakértő.
„A magyarországi politikai helyzet és a szlovéniai több szempontból hasonló, de vannak jelentős különbségek is” – hangzott el Szilágyi Imre csütörtöki, budapesti előadásában. Hasonló elemek a II. világháborús részvétel, az 1989-es rendszerváltás, valamint az egykori titkosszolgálat szerepvállalása körüli viták – tette hozzá. Jelentős különbség, hogy Szlovéniában megmaradtak 1990 után a korábbi idők korporativista hagyományai, mely szerint a gazdasági érdekképviseletek és szakszervezetek jelentős szerepet vállalnak az állam irányításában, ennek következtében működik egy úgynevezett államtanács a rendes parlament mellett – mutatott rá a szakértő. Szilágyi elmondta: nagyban különbözik a szlovén pártrendszer a hazaitól, mivel 1990-óta 7-9 párt vesz részt az országgyűlés munkájában, míg folyamatosan szűnnek meg és jönnek létre új politikai alakulatok.
Janez Jansa, Szlovénia miniszterelnöke 2004-2008
„Jóval magasabb szintről indult 1990-ben a szlovén gazdaság, mint a magyar, aminek oka többek között a korábbi Jugoszlávia idején kialakult lazább gazdaságirányítási rendszer” – hangsúlyozta Szilágyi. Az elmúlt 18 éveben a jelentős vállalatok állami tulajdonban maradtak, kevés külföldi tőke érkezett az országba, alacsony maradt a költségvetési hiány, valamint az államadósság szintje is nagyon kicsi – tette hozzá. 2007-es euróbevezetés óta azonban egyre szaporodnak a problémák, mivel egyre magasabb az infláció és az ország exportszerkezete is hátrányosnak mondható.
Bohut Pahor a szociáldemokraták vezetője
A szlovén választási rendszer sajátossága, hogy nagy mértékben törekszik az arányosításra, így a pártok a leadott százalékoknak nagyjából megfelelő mandátumarányt kapnak – hangsúlyozta Szilágyi. A 2008-as parlament voksolást a Szociáldemokraták (SD) nyerték a voksok 30,50 százalékával, ami 29 helyet jelent majd az új parlamentben. A jobbközép Szlovén Demokrata Párt 29,32 százalékot és 28 helyett, a szociálliberális Zares 9,39 százalékot és 9 helyett szerzett. A nyugdíjasok pártja (DeSUS) 7,47 százalékot és 7 helyet, a jobboldali Szlovén Néppárt 5, a Szlovén Néppárt 5, míg a Szlovén Liberális Demokrata Párt (LDS) is 5 helyett szerzett. A baloldalnak a nyugdíjas pártot leszámítva 43 helye van a 90 fős parlamentben, így még három képviselőre lesz szükségük, hogy többséget tudjanak alkotni. A DeSUS már megkezdte a tárgyalásokat a baloldallal, azonban mivel eddig a jobboldali koalíció részei voltak hosszú alkudozások kezdődhetnek a támogatás fejében – hangsúlyozta a külügyi intézet munkatársa.
Részvétel a szlovéniai voksoláson
A választások két nagy vesztese a LDS és az Új Szlovénia. Az LDS 1992-2004-ig kormánypárt volt, azonban négy évvel ezelőtti veresége miatt a teljes szétesés állapotába került, amit jól mutat a mostani 5,20 százalékos eredményük. A jelenlegi kormánykoalíció bukását nagy mértékben az okozta, hogy az Új Szlovénia nem érte el a négy százalékot – érvelt Szilágyi. A szakértő hangsúlyozta, hogy jól mutatja a párt bukásának okait, hogy Szlovéniában az emberek a gazdasági kérdések felé fordultak. Az Új Szlovénia pénzügyminisztere neoliberális politikát folytatott, ami a társadalom jelentős többsége számára elfogadhatatlan volt.
A választókörzetben győztes pártok
(volitve.gov.se)
