A hazai pénzügyi rendszer erősen integrált az európai pénzügyi rendszerbe, ennek megfelelően Magyarországon is jelentősen romlottak a finanszírozási feltételek – szögezi le az Ecostat gazdasági kutatóintézet októberi 2008–2009-es előrejelzése.
A lakosság, a vállalatok és az állam hitelfelvételi lehetőségei szűkösebbé váltak, a hitelek költsége jelentősen emelkedik. A Magyarországon jelen lévő bankok anyavállalatai ugyanakkor lakossági forrásaik magasabb aránya miatt kedvezőbb likviditási helyzetben vannak, mint a válsághelyzetbe került külföldi pénzintézetek. A magyar bankrendszer tőketartaléka jelentős, a megnövekedett kötelezettségek finanszírozására azonban nem elégséges – olvasható az elemzésben.
Az ország iránti bizalom csorbul, ami az ország és a cégek pénzügyi megbízhatóságának gyors leértékelésében jelentkezik. A pénzügyi válság eléri a reálszférát is. Az államháztartási hiány és az államadósság finanszírozása jelentősen drágul, ezzel együtt a külső egyensúlytalanság következtében a magyar deviza és az állampapírok piacának stabilitása kerülhet veszélybe – írja az Ecostat gazdasági kutatóintézet jelentésében.
A magyar gazdaság növekedési üteme 2009-ben 1,3 százalékra csökkenhet – közli az Ecostat. A szűkülő világgazdasági exportkereslet a külkereskedelmi forgalom dinamikájának további visszaesését valószínűsíti. Magas beruházási aktivitás az alacsony növekedési kilátások és makrokereslet miatt nem várható. A lakossági fogyasztás volumene várhatóan stagnál 2009-ben. Ez egyrészt annak a következménye, hogy a várhatóan befagyasztott, alig növekvő bérek a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét csökkentik. Másrészt a recesszió elméletileg a jövedelemszinttől függetlenül is a fogyasztási hajlandóság csökkenésével jár együtt. Harmadrészt a jelenlegi helyzetben a hitelkínálat jelentős szűkülése és drágulása is várható, ami a fogyasztás eddig hitelből finanszírozott részét automatikusan visszaveti.
Visszaesés minden fronton
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint nem kizárt, hogy tovább kell csökkenteni a költségvetés hiánycélját.
A magasabb kockázati prémium és a világgazdasági lassulás három csatornán keresztül rontja hazánk reálgazdaság-teljesítményét. A beszűkült hitelfelvételi lehetőségek miatt az állam, a vállalatok és a lakosság költségei emelkednek, beruházási lehetőségei viszont drasztikusan visszaesnek. Az exportvezérelt magyar gazdaság felvevőpiacain a növekedés az ágazati sajátosságoktól függően csökken, esetenként rövidebb-hosszabb időre megáll, a kereslet a magyar kiviteli termékek iránt erősen visszaesik.
A forintárfolyam stabilizálódásához szigorú államháztartásra és a lakosság megtakarítási hajlandóságának számottevő növekedésére van szükség – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója kedden egy háttérbeszélgetésen, Budapesten.
Nem kizárt, hogy tovább kell csökkenteni az költségvetés hiánycélját – fogalmazott. A magyar gazdaságpolitikának rövid távon a növekedés helyett a stabilitásra kell koncentrálnia – vélekedett. Hozzátette: 2009-ben nullaszázalékos GDP-növekedést vár, de azt is lehetségesnek tartja, hogy csökkenni fog a nemzeti össztermék.
A magyar devizabelföldiek egy éven belül lejáró, külföldiekkel szembeni adósságának magas, a devizatartalékokhoz képest 116 százalékos szintje az egyik legfőbb tényező, amely miatt egyes külföldi befektetők kockázatosnak tartják az országot – mutatott rá. A devizahitelek magas hazai szintje valóban kockázatot jelent a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából, ám azonnali és teljes leállításuk még súlyosabb következményekkel járna – jelentette ki Duronelly.
(MTI, ecostat)
origo.hu
Kiadták a figyelmeztetést, heves zivatarok csapnak le csütörtökön
