A finn pénzügyér az eurózóna fontosságát hangsúlyozta

A nemzetközi hitelcsomag hatása és a belföldi intézkedések jó kiindulási alapnak tekinthetők ahhoz, hogy Magyarország közeledjen az eurózóna-csatlakozáshoz, amihez azonban mindenképpen teljesíteni kell a kritériumokat – mondta Jyrki Katainen finn pénzügyminiszter Veres Jánossal folytatott megbeszélését követően sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

„Az eurózóna ereje a tagállamainak erejétől függ, ezért a jelen helyzetben különösen fontos a kritériumok teljesítése” – hangsúlyozta a finn miniszter. Hozzátette: a csatlakozással kapcsolatban időtervről nem esett szó, ennek meghatározása Magyarország feladata. Veres azt mondta: ismertette az intézkedéseket és azt, hogy ezek hogyan viszik közelebb Magyarországot az eurózónához.

Mérlegelni kell a most kialakult helyzetet, és látni kell azt is, hogy az euróövezeten kívüli, de uniós tagállamok is támadhatók – jegyezte meg a magyar miniszter. A finn pénzügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy létezik egy az uniós államok problémáinak kezelésére létrehozott 12 milliárd eurós alap az Európai Unió költségvetésében, amelynek mértékét szerinte, a későbbi kockázatok miatt, fel kellene emelni. Magyarország a nemzetközi hitelcsomag részeként ebből 6 milliárdot kapott.

Jyrki Katainen hangsúlyozta, hogy az unió segítsége azonban nem tekinthető ingyenpénznek. Veres János Magyarország eurózóna-csatlakozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy értékelni kell a jelen folyamatok költségeit és következményeit. Magyarországnak szuverén döntése, hogy mikor gondolja a feltételek teljesítésével csatlakozni az eurózónához – jegyezte meg.

Jyrki Katainen közölte: Finnország az EU szintjén támogatja Magyarországot, hogy meginduljon a növekedés, és újra sikeres pályára álljon a magyar gazdaság. Veres János megjegyezte, hogy a globális válságban a megoldásnak is globálisnak kell lennie, ezért is volt jelentősége a finn miniszter látogatásának. A magyar pénzügyminiszter úgy vélte: a meghozott intézkedések legfontosabb célja, hogy tompítsák a reálgazdaságot érintő hatásokat. Fontos, hogy a termelő ágazatok a foglalkoztatást biztosítani tudják, hogy tovább bővüljön az export, továbbá központi kérdés az is, hogy a belső keresletet segítsék. Veres János hozzátette: egyetértettek abban, hogy ezen célok elérése érdekében az uniós forrásokat Magyarország átcsoportosítsa. A magyar miniszter példaként elmondta, hogy Finnország a 90-es években 6 év alatt 10 százalékkal mérsékelte költségvetési hiányát, Magyarország 3 év alatt 7 százalékkal fogja. A finn pénzügyminiszter magyarországi látogatása során találkozott Simor András jegybankelnökkel is.

(MTI)