„Ez a darab a mulandóságról szól. Szándékosan párhuzamba hoztam a háborúban harcolók, vagyis a veteránok eltűnését a tánc mulandóságával” – fogalmazott Crystal Pite koreográfus az MNO-nak.
A Lost Action (magyarul: semmibe vesző cselekvés) a mindennapi tettekre is utal, melyek az idő múlása végett jelentésüket elvesztik. Pite ezt kiválóan tükrözi koreográfiájában. A szerzőt a kanadai katonák drámai háborús halála ihlette.
„Éppen egy darabon dolgoztam Hollandiában, mely az eltűnésről szól. Mélyre hatoló témának találtam, annyira, hogy mikor visszatértem Vancouverbe, a téma még akkor is folyamatosan foglakoztatott. Épp november 11-e, kanadai nemzeti ünnepünk közeledett, amely a hősi halált halt katonákról és veteránokról történő megemlékezésről szól. Úgy gondoltam, hogy a halált és az elmúlást kiválóan párhuzamba tudnám hozni hőseinkkel” – fejtette ki Pite.
A darabban a táncosok keményen dolgoznak hetven percen keresztül. „Az egész koreográfia nagyon fizikális, néha úgy tűnik, mintha a fiú táncosok verekednének, tehát olykor agresszív” – mondta Pite.
„A tánc nagyon szeszélyes, létrejön, és egyszer csak eltűnik, a tánc már csak ilyen. Ezért is hegyezem ki a táncban a hangsúlyt a mozdulatok gyors átalakulására és megszűnésére” – hangsúlyozta. Mit is csinálhat az ember, ha nincs mibe kapaszkodnia? Milyen érzés megmenteni valamit az elhomályosodástól? „Csakis a jelen számít, a tánc, mint minden más a jelenben létezik, s utána már csak az emlékezetben él tovább” – mondta.
