Az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) új irányadó szövetségi napi kamatcélja 1,5 százalék, az EKB új kéthetes refinanszírozási kamatminimuma 3,75 százalék. A Svájci Nemzeti Bank új LIBOR-célja 2-3 százalék. A svéd Riksbank új alapkamata 4,25 százalékos, a kanadai központi banké 2,5 százalékos.
Valamennyien az utóbbi időben felgyorsult pénzügyi piaci felfordulás okozta szélesebb reálgazdasági kockázatokkal indokolták a döntést, megemlítve, hogy ezek a kockázatok egyszersmind csökkentik az inflációs nyomást.
A kínai központi bank, szintén egyeztetve intézkedését a többiekkel, 0,27 százalékponttal csökkentette irányadó egyéves betéti és hitelkamatait a kereskedelmi bankok számára, 3,87 százalékra, illetve 6,93 százalékra.
Hasonló, egyeztetett kamatcsökkentést utoljára közvetlenül a 2001. szeptember 11-i New York-i terrormerényletek után hajtottak végre a világ mértékadó központi bankjai. Lengyelországban korai kamatcsökkentésről beszélni, „nekünk más problémáink vannak”, kommentálta a világgazdasági fejleményt a Lengyel Nemzeti Bank pénzügypolitikai tanácsának egyik tagja, Halina Wasilewska-Trenkner. – Nem változtatunk – mondta hírügynökségek érdeklődésére a Szlovák Nemzeti Bank szóvivője is.
A Cseh Nemzeti Bankban, szintén hírügynökségek érdeklődése nyomán, nem kommentálták a szerdai nemzetközi kamatcsökkentést.
(MTI)
Latorcai Csaba: A kormány segítene Budapestnek
