Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Klaus Wittmann A CSU-falu keresi az árulót című cikkében ismerteti a hihetetlen történetet: Balderschwangban egyvalaki a szociáldemokratákra szavazott. Nem akarják tudomásul venni, ami Németország egyik legkisebb és „legkeresztényszocialistább” falujában történt. Balderschwangban véget ért az a korszak, amikor 100 százalékot kaptak a keresztényszocialisták – áll a cikkben. Ami igazán nagy nyugtalanságot okozott a 255 lakosú faluban, hogy valaki az SPD-re szavazott, sőt olyan is volt, aki a zöldekre voksolt. Ezt a helyi CSU-vezetés nehezen viseli: „Már a 2003-as tartományi választásokon is volt egy ilyen személy, azt hittük, megszabadultunk tőle, de most ismét volt egy SPD-szavazat” – panaszolja Luggi Endrös, a helyi CSU elnöke.
Handelsblatt (handelsbaltt.com)
A német gazdasági napilapban Stefan Menzel A magyarok döntenek Európa gázellátásáról című cikkében elemzi Budapest hintapolitikáját a Nyugat és a Gazprom között. Szeptember közepén egy magas rangú Gazprom-delegáció járt Budapesten, hogy a Déli Áramlat gázvezeték pontos nyomvonaláról tárgyaljon a magyarokkal. Amennyiben valóra válnak a moszkvai tervek, az orosz gáz Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül folyna Nyugatra – ehhez azonban elengedhetetlen a tranzitországok hozzájárulása. Ebben kulcsszerepet kap a budapesti kormány, hiszen az egyúttal a Nabucco-terv partnere is. A Molnak most döntenie kell, hogy a vállalkozás inkább a nyugati vagy a Gazprom-kártyát kívánja megjátszani. A múlt heti, bécsi látogatásakor Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója némileg távolságtartóan nyilatkozott a Nabuccóról. „Ha a gáz Iránból jön, akkor felmerül a kérdés, hogy az ellátás valóban sokkal biztonságosabb-e, mint ha orosz forrásokból biztosítanánk.” A Mol vezetője a Nabucco-projekt egyik meghatározó problémájára hívta fel a figyelmet: miközben a Déli Áramlat esetében az orosz gáz biztonságot adna, a konkurenciának nincsenek még konkrét szállítási szerződései. Az ÖMV Teheránnal is szeretne tárgyalni az iráni gázszállításokról. A politika azonban könnyen megakadályozhatja ezt a kezdeményezést. Elsősorban Washingtonból lehet ellenállásra számítani; az amerikai kormány Teheránt szeretné elszigetelni az atomprogram miatt. Johannes Benigni, a JBC Energy, a bécsi olaj- és gáztanácsadó vállalkozás munkatársa ezt a bizonytalanságot tartja a Nabucco-projekt születési hibájának. Éppen ezért udvarol a Gazprom a Molnak. Az oroszok közös projektekkel tudják csábítani a magyarokat: a Mol érdeke például, hogy új földgáztartályokat építsenek Délkelet-Európában. Az ehhez szükséges támogatás Moszkvából érkezhet. Amennyiben a Gazpromnak sikerülne a Molt kivonnia a Nabucco-projektből, az súlyos vereség lenne a nyugati konzorciumnak. S a magyarok jelenleg igen magabiztosak. Ma, az ÖMV ellenséges felvásárlásának visszaverése után az osztrák cég Mollal való kapcsolata még mindig némileg feszült – s ennek is lehet hatása a Nabuccóra.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazinban Margarete van Ackeren Merkel világosan beszél Medvegyevvel című, szentpétervári keltezésű tudósításában beszámol a kancellár oroszországi tárgyalásairól. A szentpétervári kormányzati konzultáció protokolláris finomságai emlékeztetnek arra, hogy nincs minden rendben a kétoldalú kapcsolatokban: csak hat kormánytag utazott a kancellárral Oroszországba, valamint Peter Löscher, a Siemens menedzsere és Hartmut Mehdorn, a német vasút vezére. S csak néhány órát töltöttek tárgyalásokkal, és nem több napig maradnak Szentpéterváron. Mégis érzékeltették, hogy az európaiak közül Németország rendelkezik a legmegbízhatóbb kapcsolatokkal Oroszország felé. Az utazás hozadékai közé tartoznak az Ulla Schmidt (SPD) egészségügyi és Michael Glos (CSU) gazdasági tárcavezető által aláírt szerződések, melyek az orosz energiahatékonyságot növelik, és német technológiát szállítanak az orosz egészségügyi rendszernek. Hartmut Mehdorn abban bízik, középtávon kereszttulajdonlás lesz az orosz és a német vasút között. A két ország nem volt egységes véleményen a kaukázusi válsággal kapcsolatban. Németország az orosz reakciót „nem tartotta megfelelőnek”, ezt már a köszöntőjében világossá tette Merkel. S a Transznyisztriára és Moldáviára tett utalásait igenis az Oroszországhoz intézett figyelmeztetésként lehet értékelni, ne próbáljanak újabb példát statuálni. Medvegyev lírikusan válaszolt: „Ahol az igazság sokszínű, ott a hazugság sok hangon játszik”. Anélkül, hogy Grúziát vagy Szaakasvili elnököt név szerint említette volna, világosan és élesen fogalmazott, amikor „az agresszív nacionalizmussal párosult hazugságról és a józan ész hiányáról” beszélt. Egyúttal hangsúlyozta: nem lehetséges a visszatérés a hidegháború korszakához. A Németországgal fenntartott viszony „kulcskapcsolat” Oroszország számára.
