Az MSZP vezérszónoka elmondta: a foglalkoztatás növekedését várják a 4 százalékpontos járulékcsökkentéstől. Kovács Tibor utalt arra, hogy a javaslat 1,7 millió forintról 2 millió forintra emelné a személyi jövedelemadó kedvezményes kulcsának felső határát. Az előterjesztés értelmében megszűnik a társas vállalkozók különadója, módosul a társasági adó alapja, valamint kulcsa. Ez 16 százalékról 18 százalékra nő.
A cégautóadó mellett a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójához is fűz majd módosító javaslatot az MSZP-frakció. Kovács Tibor közölte: ezek megemelésre nem egy, hanem két lépésben kerülne sor. A jövedéki adó körében a szocialisták kezdeményezik, hogy az üzemanyagok biotartalma 4,4 százalékról 4,8 százalékra emelkedjen, ezzel teremtve piacot a bioüzemanyagok gyártóinak.
Varga Mihány (Fidesz) nagy hibának nevezte a társasági adó 2 százalékpontos emelését, mivel ez elriaszthatja a befektetőket. A Fidesz javaslatait összefoglalva azt mondta: a kis- és közepes vállalkozások jussanak beruházási célú kedvezményhez, az alapvető élelmiszerek és a távfűtés áfája pedig kapjon kedvezményes kulcsot. A politikus a világgazdasági helyzet lényeges megváltozása miatt a jövő évi költségvetési javaslat, valamint az adótörvények tervezett módosításainak visszavonását javasolta.
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a gazdaság dinamizálása érdekében a kormánynak nem szabad a külső gazdasági feltételek javulására számítania. Hozzátette: ehelyett olyan belgazdasági lépésekre van szükség, amelyek javítják az ország versenyképességét.
Kóka János (SZDSZ) elfogadhatatlannak nevezte a kormány adótervezetét, helyette "lényegében egykulcsos, 18 százalék közeli" személyi jövedelemadót, az átmeneti adók eltörlését, valamint a járulék- és adóbürokrácia csökkentését tartalmazó ezermilliárdos csomagot javasolt. A szabad demokraták úgy vélik, hogy csökkenteni kell az élőmunka terheit, hogy a kisvállalkozók törvényesen tudják alkalmazottaikat foglalkoztatni.
Herényi Károly (MDF) azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben csakis a versenyképesség javítása teremtheti meg a társadalmi igazságossághoz szükséges forrásokat.
Keller: 30 milliárot várunk a Robin Hood-adóból
A távhőtermelőkre és -kereskedőkre kivetett különadóból várható költségvetési bevétel eléri a 30 milliárd forintot – mondta Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Robin Hood-adó szükségességét indokolva szerdán az Országgyűlésben.
Keller László expozéjában elmondta: a távhőszolgáltatásról szóló törvényjavaslat elfogadásával a parlament segítséget nyújtana azoknak a családoknak, akik távfűtéses lakásokban laknak, és akiket a közelmúltban végbement jelentős olaj- és energiadrágulás súlyosan érint. A javaslat arról is szól, hogyan lehet korszerűsíteni ezeket a fűtési rendszereket, és hogyan teremthető ehhez forrás – fűzte hozzá.
A fogyasztók támogatásához szükséges forrásokat az utóbbi időszakban jelentős jövedelmezőségű vállalkozásokra terhelné a kormány egy átmeneti időre, két évre kivetett különadóval – jegyezte meg az államtitkár. Hangsúlyozta: a támogatással meg kell teremteni az önrész nélküli korszerűsítés lehetőségét. Rámutatott, hogy a fogyasztók többsége számára a távhőszolgáltatási díjak megalapozottsága jelenleg kérdéses, ami – függetlenül a borsos áraktól – már önmagában is a növekvő elégedetlenség forrása.
(mti)
