Az MDF és a Tisztelet Társasága közti hosszú távú, a 2010-es választásokra előretekintő együttműködés körül kibontakozó nyílt konfrontáció és az MDF-tagság megosztottsága az egyik legvalószínűbb a szakítást magyarázó forgatókönyvek közül – fogalmazott lapunknak a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Szabó Márk úgy látja: annak ellenére is megmaradt a TT-vel való együttműködés „körül felsejlő törésvonal”, hogy Almássy Kornélt eltávolították a frakcióból, s „a jelek szerint Dávid Ibolya amellett döntött, hogy az MDF „korszerűen konzervatív” imázsa számára stratégiai kockázatot jelent a nyilvánvalóan baloldali kötődésű civil szervezettel való tartós összefonódás”. Ám a nyílt szakításnak – véli a vezető elemző – úgy tűnik, súlyos következménye van, hiszen Vas János kilépésével jogilag megszűnik az MDF frakciója (Vas kért egy pici gondolkodási időt, hogy eldöntse: megy vagy marad – a szerk.), „és bár nem kizárt, hogy sikerül egy független honatyával „kipótolni” a TT egykori képviselőjének helyét, a fragmentáltság fenntartásához immáron kormánypárti érdekek is fűződnek”. Ez pedig kedvez a kisebbségi kormánynak, hiszen egység híján javulnak alkupozíciói; „egy megosztott képviselőcsoportból pedig könnyebb lehet a 2009-es költségvetés elfogadásához támogató szavazatokat találni”.
Az MDF politikáját – fogalmaz Szabó Márk – a jelenlegi események fényében a közeljövőben a saját sorainak rendezésére tett erőfeszítések határozhatják meg. Hiszen az egységes parlamenti jelenlét egy kis párt számára kulcsfontossággal bír, „ha ez megszűnik, Dávid Ibolya a nyilvánosság egy fontos szeletétől esik el”. Egy ilyen veszteség pedig meghatározó erővel bír egy olyan párt számára – mint ahogy a Nézőpont Intézet vezető elemzője fogalmazott –, amelyik „legutóbb is hajszál híján” került be a törvényhozásba.
MDF: ki vagyok én?
Többször hangoztattam már azon véleményemet, hogy az MDF hosszú ideje indentitásválságban van, s ez a hosszú folyamat, úgy tűnik, végóráihoz vitte el az MDF-et – fogalmazott az MNO-nak Zárug Péter Farkas. A pillanatnyi siker, amely a TT által adódott az MDF-nek és pártelnökének – folytatja a politológus –, úgy tűnik, nagyobb árat követelt, mint amire a pártvezetés gondolt. Az MDF-frakció megszűnésének lehetősége, valamint a kétoldalú – mind a jobb-, mind a baloldal – elfordulás a párttól arra kényszerítheti a vezetést, hogy valahová tegye le a voksát. Azonban – emlékeztet Zárug Péter – az MDF székházának udvarán lévő falra a jelenlegi vezetés azt írta, hogy sem Gyurcsány Ferencet, sem Orbán Viktort nem kívánják hatalomra segíteni. Ám mivel nincsen más alternatíva – fogalmaz a politológus –, valószínű, hogy az MDF a két szék közül a pad alá esett.
Dupla vagy semmi, de nem whiskyben
Egyelőre nem látni tisztán azzal kapcsolatban, hogy mi okozta a kenyértöréstaz MDF és a TT között. Így látja Kiszelly Zoltán is, aki szerint lehetséges: az MSZP-n belüli harcoknak lehet az MDF az egyik mellékhadszíntere. A TT mögött állítólag Leisztinger Tamás áll, de ez nem bizonyított – tette hozzá a politológus. Ha ez a vonal létezik, most az is útilaput kapott – mondja Kiszelly. Mint ismert, 2010-re az MDF és a TT egy olyan megállapodás készített elő, amely lehetővé tette volna, hogy a szépkorúak szervezetének emberei minden harmadik MDF-es helyen befutók legyenek. Ez biztos, hogy nem tetszik a demokrata fórum mintegy 100-150 ezer fős törzsközönségének. Ha Dávidék megkötik e megállapodást, „beszorulnak”, hiszen jobbról nem képesek szavazatokat szerezni egy baloldalinak mondott kötődés miatt. Balról meg nem érkezhetnek a megváltó szavazatok, hogy meglegyen az 5 százalék.
Még az is elképzelhető, hogy a TT gyakorol nyomást az MDF-re – fogalmazott Kiszelly. Emlékeztetett arra is, az volt a menetrend, hogy a már említett megállapodást az új vezetőséggel (szeptember 27-én a „normális pártban” újra Dávid Ibolya lett az elnök – a szerk.) megkötik, és erre nem is került sor. A TT most dupla vagy semmit játszik – mondta a szakember. Úgy látja: egyfajta pacifikálás is célja lehet a mostani folyamatoknak, annak érdekében, hogy a nyugtalan MDF-esek kicsit lazíthassanak; nem egy ismeretlen szervezetnek kell majd kampányolnia a legközelebbi választások alkalmával, hanem az MDF-nek. Almássy Kornél éppen ennek az elégedetlenségnek a hullámain tudta megközelíteni, veszélyeztetni Dávid Ibolya bársonyszékét.
Beazonosította a brüsszeli „aranyásókat” a Szuverenitásvédelmi Hivatal
