A londoni üzleti napilap „az eseményeket ismerő személyeket” idézve azt írta: Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs vezérigazgatója hívta fel a múlt hónapban az egyesülési javaslattal Vikram Panditot, a Citigroup vezetőjét. A beszélgetés azonban „rövid volt”, és Pandit „azonmód elutasította” az ajánlatot. A Financial Times forrásai szerint a Goldman nem sokkal azután kereste meg a Citigroupot, hogy szeptember 21-én, „meglepetésszerűen” hatósági engedélyt kapott az átalakulásra. A Goldman Sachs, amely addig tisztán befektetési-értékforgalmazói profilú cég volt, ennek alapján kereskedelmi bankká alakulhatott, vagyis a kiskereskedelmi bankpiacon is tevékenykedhet.
Ugyanerre engedélyt kapott a Morgan Stanley is, és ezzel nem maradt olyan amerikai nagybank a piacon, amely kizárólag befektetési tevékenységet folytat. A londoni napilap értesülése szerint a Blankfein által javasolt tranzakció formailag úgy nézett volna ki, hogy a Citigroup átveszi a Goldmant. A Citi piaci tőkeértéke az egyesülési ajánlat idején 108 milliárd dollár volt, hozzávetőleg a kétszerese a Goldman Sachsénak.
Ágazati bennfentesek szerint az ügyletnek meglett volna az az előnye, hogy az így létrejövő pénzügyi óriás ellensúlyt képezett volna a JP Morgan Chase-szel és a Bank of Americával szemben, amelyek jelentős terjeszkedésre használták ki a kormány által kezdeményezett bankmentő akciókat, áll a Financial Timesban. A lap szerint a Goldman régóta küszködik azzal a kérdéssel, hogy nem kellene-e egyesülnie egy kereskedelmi bankkal, erősítendő hitelezési kapacitását, egyben megtartva nagy vállalati klienseit.
(MTI)
