Emléktábla-avatással emlékeztek a katyni mészárlás áldozataira + Képriport

Első alkalommal avattak táblát szerdán Budapesten a katyni mészárlás áldozataira emlékezve Lengyelországon kívül a kelet-közép-európai régióban – hívta fel a figyelmet Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője azon a megemlékezésen, amelyen az emléktáblát leleplezték, és a mellette elterülő Katyni mártírok parkját átadták. • Az elhallgatás szimbólumává vált a katyni mészárlás + Videó

A frakcióvezető a katyni mészárláshoz kapcsolódóan megjegyezte: 1940-ben Sztálin utasítására kivégeztek mintegy 22 ezer embert, akik a lengyel hadsereg és értelmiség vezető rétegét adták. Az áldozatokkal először megásatták saját sírjukat, majd 10-12 rétegben tömegsírba lőtték őket, családjukat pedig szinte kivétel nélkül deportálták. A szovjet vezető parancsával egyetértett és ennek aláírásával nyomatékot adott az akkori szovjet pártvezetés döntő többsége, többek között Vorosilov, Mikojan és Molotov. A tömeges mészárlásról tudomást szerzett a német hadsereg is, amikor 1943-ban megtalálta a sírokat, ám a Szovjetunióban tagadták azt a vádat, miszerint ezért a szovjet államot terheli a felelősség.

A történteket végül 1990-ben Gorbacsov akkori szovjet pártfőtitkár leplezte le – folytatta. A tragédia Tarlós István szerint az 1939. augusztus 23-án aláírt Molotov–Ribbentrop-megállapodásból egyenesen következett, melynek keretében a Szovjetunió és Németország felosztotta egymás között Lengyelországot. Ennek kivitelezéseképpen a második világháború nyitányaként mindkét állam megtámadta Lengyelországot, majd a San és a Visztula folyók mentén megosztozott rajta. A szovjet vezetés az általa megszállt lengyel területen az államellenes cselekedetekkel gyanúsított személyeket letartóztatta, ők lettek egy évvel később a katyni mészárlás áldozatai.

Bús Balázs felhívta a figyelmet: az emléktábla és az emlékpark azt a „máig élő hatalmi arroganciát” is eszünkbe kell juttassa, amelynek során Oroszország kétségbe vonja, hogy a katyni mészárlás háborús bűn lenne. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy a horogkereszt és a vörös csillag között nincs különbség, és azt is hangoztatta, hogy „nincs még két olyan nemzet, amely a nácizmustól és a kommunizmustól annyit szenvedett”, mint a lengyel és a magyar. Andrzej Przewoznik, a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács titkára az ünnepségen kifejtette, hogy 1940-ben Katynban „a lengyel társadalom elitjét” irtották ki, azokat az embereket ölték meg, akik „saját országuk függetlenségének védelmére keltek”. Arról is szólt, hogy a hozzátartozók 1943-ban vagy még később tudták meg, hogy rokonaik meghaltak.

(MTI)