Emléktáblát avattak a Szent István csatahajó emlékére

Magyar búvárok fekete gránitból készült emléktáblát helyeztek el az Adrián 90 évvel ezelőtt elsüllyedt Szent István csatahajó 68 méter mélyen fekvő roncsa mellé. Csütörtök délután a magyar búvárok ismét lemerültek, hogy a honvédelmi miniszter által átadott koszorút is a mélybe vigyék.

MNO
2008. 10. 02. 14:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Osztrák–Magyar Monarchia egykori legnagyobb hadihajója, a Szent István 1918. június 10. hajnalán a horvátországi Zára (Zadar) városhoz közeli szigetek térségében torpedótalálatokat kapott és az Adriába süllyedt. Vele 89 tengerésze – köztük 41 magyar – és a Monarchia tengeri nagyhatalmi álma is örökre a hullámsírba merült.

A Szent István csatahajó építése annak idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajóépítés legnagyobb alkotásának minden mozzanatát. A Siegfried Popper hadmérnök tervei alapján készült, Tegethoff osztályú óriást 1914. január 17-én Fiuméban bocsátották vízre, a Ganz és Társa–Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. telepén. A 151 méter hosszú, 27,3 méter széles csatahajó tűzerejével a maga korában a legnagyobbak közé tartozott, egyszerre 5400 kiló gránátot tudott 20 kilométeres távolságra kilőni. A korabeli újságíró lelkesen kommentálta az eseményeket: „A Szent István az első nagy csatahajó, mely magyar földön, magyar szakértelemmel, a magyar ipar igénybevételével épült. Reméljük, hogy ez közelebb fogja hozni haditengerészetünket a nemzet szívéhez...”.

Hamarosan megkezdődtek a próbajáratok, az ágyúk belövése. Egyik gyakorlat a másikat követte, a Szent István részt vett Pula légvédelmében is, de az első (és egyben utolsó) éles bevetésére csak 1918. június 9-én indult. Akkor az osztrák–magyar hajóhad parancsnoka, Horthy Miklós ellentengernagy úgy döntött, feltörik az Otrantói-szorosban létesített antanttengerzárat. Az egyik csoport vezetője a Szent Istvánon Seith Henrik sorhajókapitány, a másiké a Viribus Unitis zászlóshajón maga Horthy volt. A Szent Istvánt a Tegethoff csatahajó, a Velebit romboló és hat torpedónaszád kísérte, a húszezer tonnás óriáson több mint ezerfős személyzet teljesített szolgálatot.

A magyar ipar- és hadtörténet kiemelkedő alkotása a nyílt tengeren, 65 méter mélyen, fedélzetével lefelé fordulva fekszik a hullámsírban. Felkutatására több expedíció is indult, 1994-ben magyar búvárok kutatták át a hajóroncsot, de állapota és a kiemelés költségei miatt kevés a remény arra, hogy valaha is a felszínre kerüljön.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.