Emléktáblát avattak a Szent István csatahajó emlékére

Magyar búvárok fekete gránitból készült emléktáblát helyeztek el az Adrián 90 évvel ezelőtt elsüllyedt Szent István csatahajó 68 méter mélyen fekvő roncsa mellé. Csütörtök délután a magyar búvárok ismét lemerültek, hogy a honvédelmi miniszter által átadott koszorút is a mélybe vigyék.

Az Osztrák–Magyar Monarchia egykori legnagyobb hadihajója, a Szent István 1918. június 10. hajnalán a horvátországi Zára (Zadar) városhoz közeli szigetek térségében torpedótalálatokat kapott és az Adriába süllyedt. Vele 89 tengerésze – köztük 41 magyar – és a Monarchia tengeri nagyhatalmi álma is örökre a hullámsírba merült.

A Szent István csatahajó építése annak idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajóépítés legnagyobb alkotásának minden mozzanatát. A Siegfried Popper hadmérnök tervei alapján készült, Tegethoff osztályú óriást 1914. január 17-én Fiuméban bocsátották vízre, a Ganz és Társa–Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. telepén. A 151 méter hosszú, 27,3 méter széles csatahajó tűzerejével a maga korában a legnagyobbak közé tartozott, egyszerre 5400 kiló gránátot tudott 20 kilométeres távolságra kilőni. A korabeli újságíró lelkesen kommentálta az eseményeket: „A Szent István az első nagy csatahajó, mely magyar földön, magyar szakértelemmel, a magyar ipar igénybevételével épült. Reméljük, hogy ez közelebb fogja hozni haditengerészetünket a nemzet szívéhez...”.

Hamarosan megkezdődtek a próbajáratok, az ágyúk belövése. Egyik gyakorlat a másikat követte, a Szent István részt vett Pula légvédelmében is, de az első (és egyben utolsó) éles bevetésére csak 1918. június 9-én indult. Akkor az osztrák–magyar hajóhad parancsnoka, Horthy Miklós ellentengernagy úgy döntött, feltörik az Otrantói-szorosban létesített antanttengerzárat. Az egyik csoport vezetője a Szent Istvánon Seith Henrik sorhajókapitány, a másiké a Viribus Unitis zászlóshajón maga Horthy volt. A Szent Istvánt a Tegethoff csatahajó, a Velebit romboló és hat torpedónaszád kísérte, a húszezer tonnás óriáson több mint ezerfős személyzet teljesített szolgálatot.

A magyar ipar- és hadtörténet kiemelkedő alkotása a nyílt tengeren, 65 méter mélyen, fedélzetével lefelé fordulva fekszik a hullámsírban. Felkutatására több expedíció is indult, 1994-ben magyar búvárok kutatták át a hajóroncsot, de állapota és a kiemelés költségei miatt kevés a remény arra, hogy valaha is a felszínre kerüljön.

(MTI)