Euróövezet: csökken az infláció, stagnál a munkanélküliség

Az euróövezetben októberben átlagosan 3,2 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció a szeptemberi 3,6 százalékról, jelentették az EU statisztikai hivatalában pénteken előzetes becslésként. Az elemzők ennél jobb eredményre, 3,1 százalékra számítottak az üzemanyagok olcsóbbodása és a gazdasági növekedés bizonyosra vehető lassulása miatt. A munkanélküliségi ráta nem nőtt, ahogyan az elemzők várták, hanem 7,5 százalékos aránnyal változatlan maradt, de az elemzők szerint a jelenlegi gazdasági helyzet miatt a szeptemberi adat túl régi ahhoz, hogy biztos következtetést lehessen levonni belőle.  

MNO
2008. 10. 31. 11:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az euróövezetben a tizenkét havi infláció júniusban, majd júliusban tetőzött, 4,0-4,0 százalékon, majd augusztusban 3,8 százalékra enyhült. Az ütem tavaly szeptember óta van az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött.

Mindenesetre az infláció a jelek szerint igen érezhetően lassul, és az adat nem fogja megakadályozni az Európai Központi Bankot (EKB) a jövő csütörtökre tervezett kamatcsökkentésben. Az újabb enyhítést, amely az október 8-i, más központi bankokkal egyeztetett, fél százalékpontos csökkentést követi majd, az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet hétfőn gyakorlatilag beharangozta, központi bankártól szokatlan nyíltsággal mondván: „lehetségesnek tartom, hogy a kormányzótanács a következő értekezletén, november 6-án ismét csökkenti a kamatot; ez nem biztos, de lehetséges”.

Az elemzői vélemények megoszlanak arról, hogy vajon negyed, vagy ismét fél százalékpontos enyhítés várható-e az EKB-tól. Az EKB irányadó rátája, a kéthetes refinanszírozási kamatminimuma, jelenleg 3,75 százalékos. Emelés utoljára júliusban volt, negyed százalékponttal 4,25 százalékra. Az amerikai a Fed szerdán fél százalékponttal 1,0 százalékra vitte le a szövetségi napikamatcélját, visszaállítva a 2003. júniustól 2004. június végéig érvényben volt, rekord alacsony szintet, amelyet számos elemző kárhoztat mint olyat, ami ösztönözte a felelőtlen kölcsönzést a nem elsőrendű adósoknak az Egyesült Államokban, megvetve a mostani válságjelenségek alapját.

Az is igaz persze, hogy a válság közvetlenül az után és amiatt robbant ki, hogy a Fed 5,25 százalékos alapkamatot tartott érvényben 2006. júniustól a tavaly szeptemberben megkezdett csökkentésig, addig éppenséggel a túlzott pénzellátással és inflációval indokolva a szigort – ugyanis a magasra emelt kamat miatt az amerikai jelzálogadósok növekvő hányada nem tudott törleszteni, elindítva a nem elsőrendű jelzálogkölcsönökre épített, módfelett felduzzadt származékos értékpapír-láncolatok összeomlásának lavináját.

A japán központi bank pénteken 0,30 százalékra csökkentette irányadó rátáját az eddig 0,50 százalékról. Jövő csütörtökön várhatóan a brit központi bank, a Bank of England is folytatja a kamatcsökkentést.

Az EU statisztikai hivatalának szintén pénteken megjelent adata a szeptemberi euróövezeti munkanélküliségről túl régi, semhogy sok következtetést lehetne levonni belőle a jövőre nézve most, amikor a gazdasági kilátások és előrejelzések rohamosan rosszabbodnak. Mindazonáltal a tény, hogy szeptemberben az állástalanok aránya nem nőtt, ahogyan az elemzők várták, hanem 7,5 százalékos aránnyal változatlan maradt, bár az elemzők 7,6 százalékot vártak. Mindez arra is figyelmezteti a piacot, hogy az elemzői ipar igen gyakran túloz és téved.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.