Sikerre kell vinni az afganisztáni missziót, ehhez több pénzre és több katonára van szükség – mondta Szekeres Imre. A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország továbbra is 250-300 katonát tart a közép-ázsiai országban, ami a következő öt évben évi négy-öt milliárd forintba kerül. „Biztonságunk alapvető záloga, hogy sikeres legyen a béketeremtés és a stabilizálás Afganisztánban” – mondta Szekeres Imre az MTI-nek adott interjújában, hozzátéve: felelőtlennek tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek az afganisztáni misszió sikertelenségéről szólnak.
A valódi siker nem a tálibok visszaszorítása lesz, hanem az, hogy az afgán hadsereg és a rendőrség saját maga lássa el a biztonsági feladatokat – mondta a tárcavezető. A siker érdekében több pénzre és több katonára van szükség Afganisztánban. Magyarország már nem tud a jelenleginél többet adni, de például Franciaországnak, Törökországnak és Görögországnak mindenképpen nagyobb szerepet kellene vállalnia az afganisztáni misszióban. Ha Irakban javul a helyzet, akkor onnan átcsoportosított amerikai csapatok erősíthetik az afganisztáni missziót – hangsúlyozta a miniszter. A NATO azt várja a közös műveletekben részt vevő tagállamoktól, hogy szárazföldi haderejük létszámának nyolc százalékát küldjék a missziókba. Magyarország ezt túlteljesíti, szárazföldi hadereje létszámának csaknem 12 százalékával vesz részt a közös műveletekben, s ezzel a harmadik helyet foglalja el az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után – indokolta a miniszter, hogy miért nem tud többet fordítani Magyarország a misszióra. A következő öt évben folyamatosan 250-300 magyar katona teljesít majd szolgálatot Afganisztánban.
Magyarország 4-5 milliárd forintot költ majd évente a misszióra – tette hozzá a miniszter. Magyarország már most harminccal növelte afganisztáni tartományi újjáépítési csoportjának létszámát, fél éven át magyarok irányítják a kabuli repülőtér vezetését, az afgán haderő felkészítésében pedig két magyar zászlóalj vesz részt. Jövőre egy 12-14 tagú különleges alakulat is szolgál majd a közép-ázsiai országban – mondta Szekeres Imre. A különleges alakulat akkor indulhat majd Afganisztánba, ha a kabuli reptéri irányítók visszatérnek Magyarországra. Az alakulat a tervek szerint északon teljesít majd szolgálatot, valószínűleg németek által felügyelt területeken. A különleges alakulat egyebek mellett katonai felderítést és biztosítási feladatokat végez majd, de részt vesznek a rajtaütések elhárításában is – mutatott rá Szekeres Imre. Az elmúlt időszakban egyre több szakértő és politikus fogalmazta meg kételyeit az afganisztáni misszió sikerével kapcsolatban.
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint nem sikeres a NATO afganisztáni missziója, a helyzet egyre romlik a közép-ázsiai országban, egyre több támadás éri a szövetséges csapatokat. Legutóbb pedig egy brit parancsnok is beszélt arról, hogy megnyerhetetlen a tálibok elleni háború. Közben minden eddiginél több katona halt meg idén Afganisztánban, miközben a New Hampshire-i egyetem kutatói által készített tanulmány szerint a civil áldozatok száma is emelkedik.
A halál nem válogat: katonák, civilek
Október elejéig már 236 szövetséges katona halt meg, a lakosság körében 1500-an vesztették életüket eddig ebben az évben. A nemzetközi ISAF-erők keretében összesen negyven nemzet több mint 47 ezer katonája szolgál Afganisztánban. A legnagyobb szerepet az Egyesült Államok vállalja a misszióban, mintegy 18 ezer egyenruhással. A kelet-közép-európai térségből a legnagyobb a lengyel kontingens, több mint 1100 katonával. Hozzávetőleg 250 katonájával Magyarország a középmezőnybe tartozik a negyven ország rangsorában. A nemzetközi misszió részeként 26 tartományi újjáépítési csoport (PRT) is működik Afganisztánban. Ezek közül a baglánit Magyarország vezeti 2006 óta.
origo.hu
A ChatGPT nem tudta megoldani a matekérettségi egyik feladatát
