Fiataljaink nagy része semmi kivetnivalót nem lát az erőszakban

Az erőszak valamiféle szórakozás is egyben – legalábbis ezen az elkeserítő véleményen vannak azok a fiatalok, akiket 2006-ban egy felmérés keretében kérdeztek meg. A fiatalok jelentős része úgy gondolja, hogy az erőszak az érvényesülésnek valamilyen szükséges eszköze.

MNO
2008. 10. 14. 11:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fiatalok jelentős része úgy gondolja, hogy az erőszak hozzátartozik az élethez, az érvényesülésnek valamiféle szükséges eszköze – hangzott el az Országos Kriminológiai Intézet sajtótájékoztatóján kedden Budapesten, ahol a Látens fiatalkori devianciák című felmérés eredményét összefoglaló kötetet mutatták be. A nemzetközi felmérésben 30 ország vett részt, Magyarországon 109 iskola 2200 7-9. osztályos diákja töltötte ki a kérdőívet 2006 tavaszán, amelyben a gyermek- és fiatalkori bűnözésről kérdezték őket. Az erőszakos bűnözés kutatásával foglalkozó Győry Csaba a sajtótájékoztatón elmondta: a felmérés adatai szerint sok megkérdezett fiatal úgy látja, „hogy az erőszak valamiféle szórakozás is egyben”. A fiatalok egyre több időt töltenek a kortársaik között, és mivel megnő az erőszakot általában elfogadó kortárs csoport befolyásoló szerepe a fiatalok szocializációs folyamatában, a csoportba kerülők nagyobb eséllyel lesznek elfogadóbbak az erőszakkal szemben. A felmérés szerint 12 éves koruk körül követik el a gyerekek az első apróbb bűncselekményeket, és a lány elkövetők száma magasabb, mint az összbűnözésben.

Egy kérdésre válaszolva elmondta: az erőszak „elfogadottsága” mögött az állhat, hogy a média révén mindennapi élménnyé vált, hogy erőszakos cselekményeket látnak a fiatalok. Mint mondta, a közelmúltban vita kezdődött arról, hogy kell-e csökkenteni a büntetőjogi felelősség jelenleg 14 éves korhatárát. Mi úgy találtuk – éppen a felmérés alapján –, hogy nem ez a járható út, hanem a bűnmegelőzési programokat kell átszabni: egyrészt a fiatalabb korosztályokra is koncentrálni kell, másrészt sokkal nagyobb szerepet kell szánni azoknak a bűnmegelőzési programoknak, ahol nagyobb szerep jut a kortárs csoportnak, az iskolának – mondta.

Drog már 14 éves korban

Bolyky Orsolya, aki a fiatalok drog- és alkoholfogyasztási szokásait vizsgálta, elmondta: a szakiskolások közül minden ötödik válaszolta azt, hogy már fogyasztott kábítószert, gimnáziumban és szakközépiskolában a drogot kipróbálók aránya 11-12 százalék volt. A drogfogyasztás és más bűncselekmények összefüggését vizsgálva elmondták: nem jellemző, hogy a fiatalok ebben a korban rászoknának a kábítószerre és ennek érdekében követnének el más bűncselekményeket. Az első kábítószer-fogyasztás időpontja korábbra tolódott, és már 14 éves korukban kipróbálják a marihuánát, speedet vagy ecstasyt, az úgynevezett keményebb drogokat pedig jellemzően 15-16 évesen. A drogfogyasztók baráti társasága főleg az idősebbekből kerül ki, a nem fogyasztók inkább a saját korosztályukkal barátkoznak. A felmérés szerint a sport valószínűleg erős visszatartó erőt jelent a kábítószer-fogyasztásban. A kemény drogokat használók felénél a szülők külön éltek, a nem fogyasztóknál ez az arány 20-22 százalék volt. A gyerekek két százaléka már árult kábítószert. Kerezsi Klára, a kutatás vezetője arra hívta fel ezzel kapcsolatban a figyelmet, hogy a fiatalok 8,2 százaléka próbálta ki a kábítószert, míg 78,7 százaléka már fogyasztott alkoholt, vagyis a kriminológus szerint riasztó, hogy milyen korán összekapcsolódik az alkohol a szórakozás bármilyen formájával. A legtöbben azok közül, akik alkoholt alkalomszerűen vagy rendszeresen fogyasztottak, a szüleikkel vagy más felnőttel együtt tették ezt.

Feltörnek idegen rendszereket

Parti Katalin a fiatalok számítógépes bűnözéséről szólva azt mondta: a szerzői művek letöltése igen elterjedt a körükben, 50,9 százalékuk már töltött le, nagy hányaduk a szülővel együtt. Mint mondta, ez arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire enyhe a „számítógépes deviancia” társadalmi megítélése. A fiatalok 7,8 százaléka pedig „hackerkedik” is, azaz hatolt már be illetéktelenül számítógépes rendszerekbe.

Általában 14-15 éves korukban kezdik ezt a fiatalok, amikor már megvan a szükséges számítástechnikai tudásuk, technikai eszközük, és már kialakul a szükséges koncentrálási képességük. A fiatalok 84 százaléka mondta azt, hogy van otthon számítógépük, miközben – más felmérések szerint – a magyar háztartások egyharmadában van PC. A felmérés szerint tehát valószínű, hogy ahol van iskoláskorú gyerek, ott megveszik a szülők a számítógépet. A kutatás szerint a formális családi kötődések nem tartanak vissza a devianciák elkövetésétől – tette hozzá. Mint mondta, a vandalizmus, köztéri tárgyak megrongálása, a zseblopás, a bolti lopás nagyobb arányú azoknál gyerekeknél, akiknek állandó baráti társaságuk van, de nem tekintik a társaságukat bandának. Szavai szerint ennek az lehet az oka, hogy ezeket a tevékenységeket szórakozásnak tekintik és nem devianciának.

A kutatást vezető Kerezsi Klára elmondta: a kutatással nem tudták felmérni az iskolába nem járó fiatalok látens devianciáit, „pedig az igazi problémák náluk vannak”. A felmérésből az is kiderült, hogy a problémákról a pedagógusok hét százaléka szerzett tudomást, vagyis a pedagógusok számára a legritkább esetben derülnek ki az ügyek. Általában a szülő, a szomszéd, a rendőrség szerez róla tudomást. Azokban az esetekben, amelyekre fény derül, általában nem kapnak büntetést a gyermekek.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.