A szaktárcavezető az Európai Erdők Hete idei programsorozatának a baranyai megyeszékhelyen tartott rendezvényén hangsúlyozta: a 2004-ben elfogadott nemzeti erdőtelepítési program hosszú távú céljaként a következő 35-50 évben 686 ezer hektár új erdő telepítését tervezik, így a jelenlegi 20,1 százalékos hazai erdősültség az optimálisnak tartott 27 százalékosra nőhet. Utalt rá, hogy ez az arány 1945-ben még 11,8 százalék volt, azóta összességében 750 ezer hektárral emelkedett az erdőterületek nagysága.
Magyarország évente 80 millió tonna széndioxidot termel, a mostani program megvalósítása esetén a hazai erdők faanyagában évente megkötött 14-15 millió tonna széndioxid mellett további 4,5-5 millió tonnát lehetne lekötni. Gráf József hangoztatta ugyanakkor, hogy az optimális mértékű fakitermelésre a jövőben is nagy szüksége lesz a nemzetgazdaságnak. A fa természetes, megújítható nyersanyag- és energiaforrás. Az abból készült termékek előállítása minden egyéb hasonló célú áruhoz képest kevesebb energia felhasználásával és kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár – közölte.
A biomassza-programokkal kapcsolatban megjegyezte: arra kell ügyelni, hogy a telepítésekkel keletkező faállomány nagyobb legyen a kitermeltnél. A biomassza-tüzelésre felhasznált faanyag jelenleg csak mintegy 60 százaléka az újraképződő fatömegnek, s a 347 millió köbméter élőfa készlet évente 3-5 millió köbméterrel gyarapodik. Az agrárminiszter kitért a kitermelés módjaira is. Véleménye szerint a zöldszervezetek által gyakran kritizált és a környezetet csúfító tarvágást lehetőleg kerülni kell, de azokon a területeken, ahol egy időben ért be a faállomány, ez gyakran nem nélkülözhető.
(MTI)
origo.hu
Kiderült, ki lesz Gyurcsány Ferenc utódja
