Haider halála alapjaiban átírja az osztrák belpolitikát

A Der Spiegel Haider halálának következményeivel foglalkozik. A Die Presse a „harmadik oldal” együttműködési esélyeit találgatja.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazin A jobboldali populista Jörg Haider autóbalesetben életét vesztette című tudósításában foglalkozik az osztrák belpolitikát alapjaiban megmozgató hírrel. Jörg Haider (58) karintiai tartományfőnök szolgálati gépkocsija Klagenfurt határában letért az útról és felborult. A baleset során Haider maga vezette az autóját, egy VW Phaetont. Súlyos sérülései következtében még a helyszínen életét veszítette. Haider egy rendezvényről távozott és Bärentalban lévő magánlakására kívánt eljutni. A hétvégére nagy családi ünnepséget terveztek a politikus édesanyjának 90. születésnapjára, aki már Felső-Ausztriából Karintiába utazott.

„A tartományfőnök súlyos fej- és bordasérülései miatt vesztette életét”, nyilatkozta Friedrich Hrast rendőrségi szóvivő. Az autó totálkáros lett, Haider a helyszínen elhunyt, a kiérkező mentők semmit sem tehettek érte. „Számunkra ez olyan, mint a világvége”, nyilatkozta Stefan Petzner, a BZÖ szóvivője és pártigazgatója. Arról, hogy mi lesz a párttal, egyelőre nem tudott mit mondani. A karintiai ügyeket ideiglenesen Gerhard Dörfler tartományfőnök-helyettes vezeti tovább. Dörfler első nyilatkozatában megdöbbenésének adott hangot, mint mondta, az egész tartományt sokkolta a hír. Josef Pröll, a konzervatív néppárt elnöke és Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt vezetője is kifejezte részvétét. „Távozásával a köztársaság egy nagyszerű politikusát vesztette el”, fogalmazott az FPÖ elnöke. Haidert felesége és két felnőtt lánya gyászolja. Radikális nyilatkozatai miatt Haider az egyik legvitatottabb és legismertebb osztrák politikus volt.

Pártja, a BZÖ a szeptember 28-i nemzetgyűlési választásokon meglepően jól szerepelt és elérte a voksok 11 százalékát. Haider 1999-ben emelkedett politikai karrierjének csúcsára, ekkor FPÖ-je először tudta megelőzni a konzervatív ÖVP-t. Annak ellenére, hogy Haider lemondott a kormányzati szerepvállalásról és 2000 elején lemondott a Szabadságpárt elnökségéről, jelentős tiltakozás kísérte az ÖVP–FPÖ-koalíciót. Az uniós tagállamok hónapokon keresztül kétldalú szankciókkal sújtották Ausztriát. 2002-ben újabb felháborodást provokált, amikor találkozott Szaddam Huszeinnel. Haider politikai pályafutása során több a nemzetiszocializmussal kapcsolatos nyilatkozatával kiváltotta a megfigyelők felháborodását. Szüleinek a nemzetiszocializmussal való kapcsolatát azzal kommentálta: „utólag az ember mindig okosabb”. Miután a Harmadik Birodalom „rendes foglalkoztatási politikáját” dicsérte, 1991-ben kénytelen volt lemondani a karintiai tartományfőnökségről, mert az ÖVP felmondta az együttműködést az FPÖ-vel.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Thomas Prior A csatabárd (még) nincs elásva című cikkében foglalkozik az úgynevezett harmadik oldal pártjainak vitáival és ennek következményeivel. Békés szerda délelőtt volt a Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti frakciójában. Kávét és ásványvizet ittak, és nagyon barátságosak voltak egymással. Jörg Haider, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) elnöke a megbeszélés után lelkendezett: „Nem vagyunk ellenséges testvérek többé”. Heinz-Christian Strache FPÖ-elnök megígérte: „Új fejezetet fogunk nyitni az FPÖ és a BZÖ kapcsolatában”. A béke azonban nem tartott soká, mert Strache másnap ismét visszalapozott a kék-narancssárga családi albumban.

Egy lapinterjúban úgy fogalmazott a BZÖ elnökéről: „Néha az az ember érzése, olyan ez, mint a stalking. Mindenkihez dörgölőzik. S ha valaki mindenre nyitott, nem véletlenül mondják, hogy az nem teljesen normális.” Így beszélnek egymásról a megbékélt testvérek? „Megbékélésre nem került sor”, próbálta Harald Vilimsky FPÖ-pártigazgató pénteken e lapban magyarázni a helyzetet. A szerdai találkozót „parlamenti normalitásnak” nevezte. „Tetszik nekünk, vagy sem, a BZÖ erősebb lett. Ezért tárgyalunk Haiderrel éppen úgy, mint Ewa Glawischniggal, a zöldek vezetőjével.” A csatabárd elásásának nincs nyoma, mert felfogásuk szerint a narancsos szövetség „továbbra is az a szövetség, mely bennünket meg kíván semmisíteni”, nem felejti el a pártigazgató. Érdekes módon szerinte nem Haider miatt valószínűtlen a fekete-kék-narancssárga koalíció, hanem amiatt, hogy az FPÖ és ÖVP elképzeléseivel Európa politikai elképzeléseit nem lehet összeegyeztetni. Az FPÖ népszavazást követel a lisszaboni szerződésről és Törökország uniós tagságáról. „Ha a néppárt (ÖVP) ebben a kérdésben megváltoztatja álláspontját, akkor beszélhetünk”, ígéri Vilimsky. A BZÖ nem aggódik. Stefan Petzner pártigazgató „sajnálja” Strache „nem egészen normális” nyilatkozatát, de nem tartja különösebben fontosnak. Szerinte az FPÖ-ben két tábor harcol egymással: „Az egyik oldalon a párt bázisa követeli az együttműködést, a másikon árt vezető funkcionáriusainak, ezt megpróbálják megtorpedózni.”

A BZÖ mindenesetre „türelmesen vár”, az Strache személyes döntésétől függ, hogy befejezze ezt az irányvitát, vélekedik Petzner. A harmadik oldal belső vitái arra késztették Josef Pröll ÖVP-elnököt, hogy a fekete-kék-narancssárga koalíciót nem túl valószínűnek nevezze. Teljesen nem zárta ki ezt a variációt, de előbb az SPÖ-vel kívánnak tárgyalni. A BZÖ eközben a parlementben is keresi a helyét és természetesen a frakcióvezetőjét. Egyes hírek szerint Petznert több helyről is megkísérlik rávenni arra, hogy Bécsbe költözzön. De ő Haider jobbkeze és pártigazgatója, továbbá a tervek szerint ő lenne a narancssárgák karintiai kampányvezére a márciusi tartományi és önkormányzati választásokon. Petzner annyit mondott a felkérésre: „Még gondolkodnom kell”.