Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
Az osztrák főváros napilapjában Karin Bachmann Magyarország három százalékponttal emelte az alapkamatot című cikkében a monetáris tanács szerdai döntésének várható következményeit elemzi. A drasztikus lépés mögött a forint drámai gyengülése áll. Szerdán a magyar fizetőeszköz megközelítette a 2006. júniusi, 285,10 forint/eurós történelmi mélypontot. Az alapkamat-emeléssel a spekulánsok támadásait kívánták visszaverni. A forint értékvesztésére válaszul Gyurcsány Ferenc bejelentette, az állam támogatni fogja a bankokat a devizahitelesek megsegítésében. A kormányfő ugyanakkor nem pontosította, milyen segítségre gondolt. A kamatmódosítás időpontját tudatosan választották meg, a csütörtöki nemzeti ünnep előtt a pénzpiacok csak apróbb felhördülésére lehetett számítani. A piacok felfogása szerint november elejéig kell számolni a forint gyengülésével. Amúgy az MNB szerdai akciója inkább a kétségbeesés és a bénultság kifejeződése volt, amibe Magyarország a pénzügyi katasztrófa nyilvánvalóvá válását követően egyre inkább belecsúszik. A kamatemelés annak az iránynak a folytatása, mely a forint ideiglenes megerősödése ellenére a pénzügyi szakemberek szerint kevéssé sikeresnek tűnik, s melyet az elmúlt napok piaci örvényei csak tovább erősítettek. Ez a gyakorlat rendkívül veszélyes a kis- és középvállalkozókra nézve. A magyar gazdaság egyik oszlopának számító gépiparban a vállalkozók már most is nyögnek a viszonylag magas kamatterhek alatt. Számos cég éppen most modernizálja a gépparkját, és ezért rászorul a tőkebevonásra. Az általános tanácstalanság beleillik az úgynevezett nemzeti csúcs kudarcának érzetébe, melyet Gyurcsány kezdeményezésére szombaton rendeztek. A politika és a gazdaság számos szereplője azonban el sem ment erre a rendezvényre.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilapban Gerd Zitzelsberger Svájc behívatja a német nagykövetet című cikkében a Berlin és Bern közötti – diplomáciai üggyé terebélyesedő – adóvitáról tudósít. Svájc dühös, mert Steinbrück átláthatatlan adógyakorlata miatt Bernt szeretné felvetetni az OECD feketelistájára. A berni külügyet szerdán megbízták azzal, hogy hívassa be Axel Berg német nagykövetet. A svájci kormányt elsődlegesen Steinbrück szavai háborították fel. A német pénzügyminiszter az OECD keddi, párizsi konferenciáján Svájccal kapcsolatban úgy fogalmazott: „A jutalmazás helyett a korbácshoz kell nyúlnunk”. A nyilatkozat elfogadhatatlan és nem illik bele egy partnerországgal fenntartott kapcsolatba – fogalmazott Micheline Calmy-Rey svájci külügyminiszter asszony szerdán. „Svájc olyan feltételeket kínál a német adófizetőknek, mely adócsalásra készteti őket” – nyilatkozta az SPD alelnöke. „Nem tudjuk Németországban bizonyítani az adócsalást, mert Svájc visszatartja az információkat” – fűzte hozzá, utalva a szigorú banktitkokra. „Ezért Svájc a feketelistára való.” Calmy-Rey külügyminiszter kijelentette, nem mindig egyszerű a szomszédokkal, de a párbeszédet kell keresni. A svájci lakosságban jelentős felháborodást váltottak ki a német pénzügyminiszter kijelentései. A zürichi Tages-Anzeiger internetes kiadásához három órán belül 400 olvasói levél érkezett, melyekben a „nagynémet hangokon”, „germán felsőbbrendűségen” és adóimperializmuson háborogtak. Ugyanakkor megszólaltak más hangok is. „Banktitok, holdingadó, a gazdagok átalányadója – ne játsszuk meg magunkat, Svájc Európa piócája, és más államok költségén élősködik” – állt egy hozzászólásban. A szociálisan konzervatív Keresztény Néppárt (CVP) nyilatkozatában kijelentette: Svájc eleget tesz a nemzetközi átláthatósági előírásoknak, így aligha lehet valamit a szemére vetni. A liberális-konzervatív FDP Steinbrück támadását a svájci banktitok elleni akcióként értékelte, mely azonban megfelel a németek igényeinek. A jobboldali Svájci Néppárt szerint a támadás „tipikus egy túlterhelt pénzügyminiszter” esetében. Csak a szociáldemokraták és a zöldek mutattak megértést Steinbrück fenyegetése iránt. Svájc a legnagyobb pénzügyi színtere a nemzetközi magánvagyonoknak, azonban mostanában veszít a jelentőségéből. Svájc időközben adócsalások esetében vállalta, hogy jogi támogatást nyújtson az EU-nak. Ez azonban csak akkor érvényes, ha az ügyben úgynevezett közvetlen adók érintettek. Jövedelemadó-kérdésekben csak adócsalás esetében ad hivatalos támogatást. Bern nem nyújt segítséget, ha a külföldi polgárok csak „elfelejtették” svájci kamatjövedelmeiket bevallani. Az adóoázisok feketelistáján eddig csak olyan államok találhatók, mint Andorra, Liechtenstein és Monaco. Őket azzal vádolják, hogy nemzeti törvényhozásukkal támogatják a külföldi adómenekülést. 2009 tavaszán aktualizálja az OECD a listáját. Steinbrück szóvivője a diplomáciai bonyodalmakkal kapcsolatban megjegyezte, a pénzügyminiszter már többször is nyilatkozott Svájc pénzügyi praktikáiról, s a jövőben is ezt fogja tenni.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
