Kétségbeesés és bénultság Magyarországon

A Wiener Zeitung elemzése szerint a kétségbeesés és bénultság jellemzi a pénzügyi válságba csúszott Magyarországot. A Süddeutsche Zeitung a német pénzügyminiszter kijelentése miatt Berlin és Bern között kirobbant diplomáciai vitáról számol be.

2008. 10. 23. 11:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)

Az osztrák főváros napilapjában Karin Bachmann Magyarország három százalékponttal emelte az alapkamatot című cikkében a monetáris tanács szerdai döntésének várható következményeit elemzi. A drasztikus lépés mögött a forint drámai gyengülése áll. Szerdán a magyar fizetőeszköz megközelítette a 2006. júniusi, 285,10 forint/eurós történelmi mélypontot. Az alapkamat-emeléssel a spekulánsok támadásait kívánták visszaverni. A forint értékvesztésére válaszul Gyurcsány Ferenc bejelentette, az állam támogatni fogja a bankokat a devizahitelesek megsegítésében. A kormányfő ugyanakkor nem pontosította, milyen segítségre gondolt. A kamatmódosítás időpontját tudatosan választották meg, a csütörtöki nemzeti ünnep előtt a pénzpiacok csak apróbb felhördülésére lehetett számítani. A piacok felfogása szerint november elejéig kell számolni a forint gyengülésével. Amúgy az MNB szerdai akciója inkább a kétségbeesés és a bénultság kifejeződése volt, amibe Magyarország a pénzügyi katasztrófa nyilvánvalóvá válását követően egyre inkább belecsúszik. A kamatemelés annak az iránynak a folytatása, mely a forint ideiglenes megerősödése ellenére a pénzügyi szakemberek szerint kevéssé sikeresnek tűnik, s melyet az elmúlt napok piaci örvényei csak tovább erősítettek. Ez a gyakorlat rendkívül veszélyes a kis- és középvállalkozókra nézve. A magyar gazdaság egyik oszlopának számító gépiparban a vállalkozók már most is nyögnek a viszonylag magas kamatterhek alatt. Számos cég éppen most modernizálja a gépparkját, és ezért rászorul a tőkebevonásra. Az általános tanácstalanság beleillik az úgynevezett nemzeti csúcs kudarcának érzetébe, melyet Gyurcsány kezdeményezésére szombaton rendeztek. A politika és a gazdaság számos szereplője azonban el sem ment erre a rendezvényre.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali müncheni napilapban Gerd Zitzelsberger Svájc behívatja a német nagykövetet című cikkében a Berlin és Bern közötti – diplomáciai üggyé terebélyesedő – adóvitáról tudósít. Svájc dühös, mert Steinbrück átláthatatlan adógyakorlata miatt Bernt szeretné felvetetni az OECD feketelistájára. A berni külügyet szerdán megbízták azzal, hogy hívassa be Axel Berg német nagykövetet. A svájci kormányt elsődlegesen Steinbrück szavai háborították fel. A német pénzügyminiszter az OECD keddi, párizsi konferenciáján Svájccal kapcsolatban úgy fogalmazott: „A jutalmazás helyett a korbácshoz kell nyúlnunk”. A nyilatkozat elfogadhatatlan és nem illik bele egy partnerországgal fenntartott kapcsolatba – fogalmazott Micheline Calmy-Rey svájci külügyminiszter asszony szerdán. „Svájc olyan feltételeket kínál a német adófizetőknek, mely adócsalásra készteti őket” – nyilatkozta az SPD alelnöke. „Nem tudjuk Németországban bizonyítani az adócsalást, mert Svájc visszatartja az információkat” – fűzte hozzá, utalva a szigorú banktitkokra. „Ezért Svájc a feketelistára való.” Calmy-Rey külügyminiszter kijelentette, nem mindig egyszerű a szomszédokkal, de a párbeszédet kell keresni. A svájci lakosságban jelentős felháborodást váltottak ki a német pénzügyminiszter kijelentései. A zürichi Tages-Anzeiger internetes kiadásához három órán belül 400 olvasói levél érkezett, melyekben a „nagynémet hangokon”, „germán felsőbbrendűségen” és adóimperializmuson háborogtak. Ugyanakkor megszólaltak más hangok is. „Banktitok, holdingadó, a gazdagok átalányadója – ne játsszuk meg magunkat, Svájc Európa piócája, és más államok költségén élősködik” – állt egy hozzászólásban. A szociálisan konzervatív Keresztény Néppárt (CVP) nyilatkozatában kijelentette: Svájc eleget tesz a nemzetközi átláthatósági előírásoknak, így aligha lehet valamit a szemére vetni. A liberális-konzervatív FDP Steinbrück támadását a svájci banktitok elleni akcióként értékelte, mely azonban megfelel a németek igényeinek. A jobboldali Svájci Néppárt szerint a támadás „tipikus egy túlterhelt pénzügyminiszter” esetében. Csak a szociáldemokraták és a zöldek mutattak megértést Steinbrück fenyegetése iránt. Svájc a legnagyobb pénzügyi színtere a nemzetközi magánvagyonoknak, azonban mostanában veszít a jelentőségéből. Svájc időközben adócsalások esetében vállalta, hogy jogi támogatást nyújtson az EU-nak. Ez azonban csak akkor érvényes, ha az ügyben úgynevezett közvetlen adók érintettek. Jövedelemadó-kérdésekben csak adócsalás esetében ad hivatalos támogatást. Bern nem nyújt segítséget, ha a külföldi polgárok csak „elfelejtették” svájci kamatjövedelmeiket bevallani. Az adóoázisok feketelistáján eddig csak olyan államok találhatók, mint Andorra, Liechtenstein és Monaco. Őket azzal vádolják, hogy nemzeti törvényhozásukkal támogatják a külföldi adómenekülést. 2009 tavaszán aktualizálja az OECD a listáját. Steinbrück szóvivője a diplomáciai bonyodalmakkal kapcsolatban megjegyezte, a pénzügyminiszter már többször is nyilatkozott Svájc pénzügyi praktikáiról, s a jövőben is ezt fogja tenni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.