Kibillen a holtpontról a szlovák „hibrid tankönyvek” ügye?

Fordulat várható a szlovákiai magyar iskolák számára kiadott, botrányt kiváltó tankönyv-ügyben, miután a szlovák parlament szerdán második olvasatba utalta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) megfelelő megoldást kereső, az oktatási törvény módosítását célzó indítványát. A jelek szerint egyre többen belátják: az ország lakosságának 10 százalékát kitevő szlovákiai magyarság akarata ellenében mégsem lehet áterőltetni egy másik nemzet nyelvébe durván beavatkozó döntést.

Elmozdulás körvonalazódik a szlovákiai magyar iskolák számára kiadott, botrányt kiváltó, a magyar földrajzi neveket szlovák nyelven megadó tankönyvek ügyében, miután a szlovák parlament szerdán második olvasatba utalta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) megfelelő megoldást kereső, az oktatási törvény módosítását célzó indítványát. A módosítás arra irányul, hogy a nemzetiségi iskolákban alkalmazott tankönyvekben a földrajzi neveket – úgy, ahogy eddig, ezen túl is – az adott nemzetiség nyelvén írják. Figyelemre méltó, hogy az MKP a Robert Fico miniszterelnök vezette kormánypártban is támogatókra talált.

Az indítványt előterjesztő Berényi József azzal magyarázta az ígéretes fordulatot, hogy a jelek szerint egyre többen belátják: az ország lakosságának 10 százalékát kitevő szlovákiai magyarság akarata ellenében mégsem lehet áterőltetni egy másik nemzet nyelvébe durván beavatkozó döntést. „Ez a fejlemény azonban óvatosan kezelendő, mert egyelőre nem látható előre, hogy a decemberben esedékes végszavazásig a parlamenti bizottságokban milyen lesz majd indítványunk további sorsa” – mondta az MKP képviselője.

Berényi a józan ész győzelmének tekinti a fejleményt, és nem titkolja: értetlenül áll az MKP-val egyazon ellenzéki padsorban ülő, a magyar párttal nyolc évig együtt kormányzó, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) magatartása előtt: a párt frakciója két képviselő kivételével ugyanis nem támogatta a módosító indítványt, amely végül a 150 tagú törvényhozásban 75 támogató szavazattal kerülhetett második olvasatba, annak is köszönhetően, hogy az MKP a szlovák kereszténydemokraták és a függetlenek soraiban is megértőkre talált.

A Ján Slota vezette nacionalista kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) ellene szavazott, hiszen eleve a párthoz tartozó Ján Mikolaj által irányított oktatási szaktárca műhelyében készítették elő a sérelmezett intézkedéseket. Ezek nyomán a magyar iskolák negyedikesei számára már hetekkel korábban olyan honismereti tankönyveket nyomtattak, melyek magyar szövegében kizárólag szlovák helységneveket írnak. Ezzel egy olyan nem létező, a magyar nyelv rendszerébe illetéktelenül, hatalmi eszközökkel beavatkozó „keveréknyelvet” kreáltak, amely a magyar pedagógusok, szülők és érdekvédelmi szervezetek, s újabban szlovák értelmiségiek szerint is oktatásra alkalmatlan, ráadásul mélységesen megalázó, egyszersmind a szlovák alkotmánnyal és a Szlovákia által aláírt nemzetközi dokumentumokkal is ellenkezik.

A parlamenti szavazással egyidejűleg ülésezett Galántán a szülők és a pedagógusok szövetségének érdekképviseletéből és más civil szerveződésekből létrejött Központi Koordinációs Tanács, amely a várakozások szerint úgy készült dönteni, hogy a botrányos tankönyvek ellenében a magyarok országos tiltakozó nagygyűlésen mondanak ellent a „hibrid tankönyveket” erőltető kormányzati törekvésnek. Mézes Rudolt, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke már a testületi ülés alatt arról tájékoztatott, hogy a parlamenti döntés ismeretében úgy határoztak: nagygyűlés egyelőre nem lesz, de regionális szinten „fennmarad egyfajta készültség”, mert a meglepő szerdai fejlemény ugyan ígéretes, de a decemberi végszavazásig még több mint egy hónap van hátra, s ez idő alatt „különösképpen a parlamenti bizottságok kezén” fordulhat a kocka. „Márpedig ha fordulna, akkor a tiltakozó nagygyűlést akár az egyik napról a másikra meg tudjuk tartani” – mondta Mézes.

(MTI)