A politikus emlékeztetett arra: a júniusi ír népszavazási fiaskó után egyelőre még nincs forgatókönyv arra, hogyan szerezzék meg Írország támogatását, hogy az Európai Unió reformját tartalmazó lisszaboni szerződés életbe léphessen. Amíg azonban a lisszaboni szerződés nem lép életbe – és Szájer József szerint valószínűleg nem is fog az új Európai Bizottság jövő évi megalakulásáig –, akkor maradnak a mostani szabályok, amelyek szerint a következő ötéves ciklusban a bizottság maximum 26 biztossal alakulhat meg, miközben 27 tagország van. Hozzátette: ha viszont a lisszaboni szerződés mégis életbe lépne jövő októberig vagy nyárig, abban az esetben minden országnak lesz biztosi pozíciója.
Szájer szerint azonban ebben a tekintetben még bizonytalanság van, így könnyen bekövetkezhet, nem „valóságtól elrugaszkodott vélelem” az a forgatókönyv, hogy nem lesz mind a 27 országnak biztosa. Szájer hangsúlyozta: mivel Magyarország „nem túl jó hírű ország az unióban”, és a magyar kormány érdekérvényesítő képessége is gyakran csorbát szenved, megvan az esély arra, hogy Magyarország veszti el biztosi pozícióját a következő ötéves ciklusra. Mint mondta, bízik abban, hogy ez nem így lesz, hiszen akármilyen kormány van, nemzeti érdek, hogy legyen magyar biztos az Európai Bizottságban. Azonban ahhoz, hogy biztosan megtarthassuk a posztot, szerinte előre kell gondolkodni, meg kellene tenni a szükséges lépéseket, meg kellene kötni a szükséges szövetségeket, erre viszont nem lát jelenleg megfelelő biztosítékokat. Arra a kérdésre, hogy kivel kellene ebben az ügyben szövetséget kötni, Szájer József azt mondta: konkrét recept nincs, nagyon alaposan mérlegelve kell dönteni, de fontos, hogy erről Magyarország elkezdjen gondolkodni.
Szájer hozzátette: például van olyan elképzelés is, hogy egy-egy régiót képviselne egy biztos, ebben az esetben a visegrádi országok éppen Magyarország vetélytársai lennének. Szerinte azért is kell küzdeni, hogy a mostaninál befolyásosabb biztosi posztot kapjon Magyarország, mert a vám- és adóügyek, amelyeket jelenleg Kovács László visz, nem különösebben kiemelt területei az unió és a bizottság tevékenységének. Szájer fontosnak nevezte a személy kiválasztását is, emlékeztetve arra, hogy a jóval fontosabb energiaügyi posztot „éppen Kovács László felkészületlensége miatt” nem kapta meg Magyarország. Hozzátette: Balázs Péter, Magyarország első biztosa a szintén fontos regionális ügyeket vitte, azonban mivel nem őt jelölte újra a magyar kormány, hanem „egy bukott párt a vezető politikusát”, Magyarországnak nem maradt esélye arra, hogy ezt a fontos pozíciót továbbvigye.
(MTI)
