Németország háború utáni történetének legnagyobb bankmentő csomagját dolgozta ki a hétfőre virradóan a berlini kormány. A végső számok egyelőre nem ismeretesek, de reggeli értesülések szerint az euróövezet országainak egyeztetése után a német kormány a nap folyamán egy körülbelül 400 milliárd eurós mentőprogram elfogadását tervezi. A csomag legnagyobb részét – mintegy 250-300 milliárd eurót – a bankközi hitelek állami garantálása tesz ki, míg a fennmaradó rész nagyobb hányada a bankok, illetve pénzintézetek esetleges feltőkésítését szolgálja, amit sokan egyfajta részleges államosításhoz hasonlítanak. A csomag magában foglalja azoknak a pénzügyi szabályozásoknak az enyhítését is, amelyek megkönnyítik a bankok gazdálkodását azokkal az értékpapírokkal, amelyek a kialakult válságban a piacon nem értékesíthetők.
A mentőcsomagot – elfogadás után – a kormány törvénytervezet formájában a parlament elé terjeszti, amely remény szerint a hét folyamán gyorsított eljárásban jóváhagyja azt. Értesülések szerint a mentőcsomag 2009 végéig hatályos. A bankközi piac az elmúlt héten Németországban is teljes megbénulással fenyegetett, a bankok közötti kapcsolatokban is súlyos bizalmi válság alakult ki. A kormány ennek nyomán határozta el a bankközi hitelek állami garantálását. A csomag másik fő részének tekinthető közvetlen pénzügyi támogatás fejében ugyanakkor az állam az erre rászorult bankok esetében közvetlen részesedéshez jutna.
Minden idők legnagyobb mentőcsomagja
Londonban Minden idők legnagyobb, bizonyos esetekben potenciális bankállamosítással felérő mentőprogramjának hivatalos részleteit jelentik be Londonban, várhatóan a hétfői piacnyitás előtt. A csomag közvetlenül 50 milliárd, kiegészítő elemeivel együtt 500 milliárd font elvi értékű; ez az éves brit GDP-érték jóval több mint egyharmada. A terv, amelyről a brit pénzügyi kormányzat és a nagybankok képviselői még hétfő hajnalban is tárgyaltak, előzetes, nem hivatalos értesülések szerint több lehetőséget ad a súlyosan megrendült tőzsdei helyzetű bankoknak a talpra állásra. Az egyik a zártkörű – vagyis a már meglévő részvényesi állománynak fenntartott – részvénykibocsátás megkísérlése. Ha ez nem jár teljes sikerrel, a kibocsátott, de le nem jegyzett új törzsrészvény-hányadot a brit kormány veszi át, és ezzel szavazati jogot biztosító jelentős, akár többségi állami tulajdonrész is keletkezhet az érintett bankokban. A másik lehetőség az 50 milliárd fontig terjedő költségvetési tőkepótló keret közvetlen igénybevétele, amelynek fejében a kormány osztalékelsőbbségi részvényeket kapna az ezt a megoldást választó bankokban. Ezzel szavazati jogot az állam nem szerez, viszont osztalékfizetéskor preferált helyzetben lenne a törzsrészvény-állományt birtoklókkal szemben.
A kormány mindenekelőtt négy nagybank, a Royal Bank of Scotland (RBS), az HBOS, a Lloyds TSB és Barclays feltőkésítésére törekszik. Hétvégi londoni sajtóértesülések szerint a terv végrehajtásának idejére felfüggeszthetik a kereskedést a Londoni Értéktőzsdén (LSE), hogy a piacnak legyen ideje megemészteni a fejleményeket, ám az LSE állítólag ezt a lehetőséget nem pártolja. A befektetők az elmúlt héten súlyosan kivéreztették a londoni tőzsdén a nagybankokat. Az árfolyamveszteségek mértékét mutatja, hogy a Royal Bank of Scotland az év elején felhajtott ugyan 12 milliárd fontot zártkörű részvénykibocsátással, piaci tőkeértéke azonban most már nem éri el az akkori kibocsátás értékét. Az RBS részvényárfolyama csak az elmúlt kereskedési héten 60 százalékot zuhant Londonban. Az Európában irányadó londoni tőzsde fő árfolyammutatója, a FTSE-100-as is meredek lejtőn volt: öt és fél éve először négyezer pont alatt, 3932 ponton zárt a múlt hét végén, több mint ezer pontos, 21 százalékos – az 1987-es krach óta a legnagyobb – heti zuhanással. Az indexben foglalt vállalatok tőzsdei összértéke csak az elmúlt öt kereskedési napon 250 milliárd fonttal csökkent.
(MTI)
Ukrajna
Zelenszkij szánalmasan fenyegetőzik
