A sorozat első részét, Az önvaló, mint káprázat címmel júliusban – Schmidt Éva születésének hatvanadik és halálának hatodik évfordulóján – a Tabán moziban már levetítették, most ennek a résznek az újbóli bemutatójával kezdődik a sorozat, majd november 13-án, Az Aranyfejedelem őéneke című második epizóddal folytatódik. A harmadik részt november huszonhetedikén este héttől tűzik műsorra, A zsákba varrt öcs hőséneke címmel. A többi rész vetítésének időpontját még szervezik, de az biztosra vehető, hogy decemberben és januárban láthatóak lesznek az Álom egy buddhista forgatókönyvről, A négyezer éves medveerő, A beszélő boglár, A lelőtt harcos története és a „A végtelen történet című részek is. A sorozat gerincét a Halmy György és stábja által 1998 és 2002 között felvett filmfelvételek adják, amelyeken Schmidt Éva hosszú beszélgetésekben általános szellemi hagyatékát adja át. Az elkészült filmekben megszólal egykori buddhista tanítója, Pressing Lajos, tudós és művészbarátai, mint például Kerezsi Ágnes néprajzkutató vagy Tömöry Márta bábművész is. Továbbá archív felvételek láthatók a hanti medvetorról, illetve arról a medvetorról, amelyet hantik és magyarok a budai várban rendeztek a rendszerváltás táján, sőt tibeti buddhista szertartások részletei is szerepelnek.
Schmidt Éva halála előtt végrendeletében húsz évre zároltatta azt a páratlan kutatási anyagot, amelyet a hantik körében gyűjtött. Ez a hagyaték azóta is különféle viták tárgya a magyar s a hanti néprajztudósok között, miközben sokan azok közül, akik Schmidt Évát személyesen ismerték, úgy gondolják, a tudós személye, munkássága, élete és annak jelentősége még nem foglalta el a magyar köztudatban az őt megillető helyet.
A sorozat többek közt arra tesz kísérletet egy lassan, de kedvezően változó gondolkodásmódú közegben, hogy a fentieket rendezni próbálja, másrészt pedig, hogy Schmidt Éva általános szellemi örökségét közreadja annak reményében, hogy formálhatja vele a magyar tudóstársadalom és az összmagyarság gondolkodását önmagáról, feladatáról, jövőjéről.
Halmy György bízik abban, hogy a néprajzkutató gondolatai nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy 2022. júliusa után egy olyan tudósgeneráció fog majd hozzá a felgyűjtött anyag feldolgozásához, amelynek szemléletmódja, szerepéhez való viszonya alkalmassá teszi arra, hogy Schmidt Éva szellemében végezze munkáját.
A vetítésekhez kapcsolódóan az Akasha klubban kedden (október 21-én) este hattól kezdődik az az előadás- és beszélgetéssorozat, amelyben a film megszólalói fűzik tovább a celluloidon elhangzottakat. Az első alkalommal Szathmári Botond filozófus tart előadást Schmidt Éva nyomán Átlépés a halálba címmel. Október 27-én Tömöry Márta bábművész arról beszélget az érdeklődőkkel, miképpen függ össze egymással medvetor, halotti tor, disznótor és betlehemezés. November negyedikén a hantik lakta tájakat szintén megjárt néprajzkutatóval, Kerezsi Ágnessel találkozhat a közönség, ő arról a szellemi útról beszél a kutató-tudós szemszögéből, ahogyan Schmidt Éva materialista tudósból sámánhitű beavatottá vált (A nyolcrészes sorozat, illetve Halmy korábbi Schmidt Éva filmjeinek egyéni megtekintésére is lehetőség van Visegrádon, előzetes bejelentkezés alapján.)
A Háló Közösségi Ház az V. kerületben, a Kossuth Lajos utca 1. szám alatt található, 3 lépcsőház, 2. emelet balra.
