Képek: Máté Péter
A rendezvényen mintegy százfős lelkes tömeg vesz részt. Wittner Mária beszédében úgy fogalmazott: a mákonyos európai uniós álomnak vége, 2006. október 23-án a brutális tömegoszlatásokat lekezelte az unió. „Nem más ez, mint böszmedemokrácia”. Wittner fölhívta a figyelmet: a magyar honvédség létszámát minimálisra csökkentették, miközben kommandós seregekkel terrorizálják a tömegeket. A Fidesz képviselője, aki maga is tevékenykedett a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában harcoló szabadságharcosok között 1956-ban, és csak 1970-ben szabadult a börtönből, most szót emelt a Kossuth térről elvitt két asszony ügyében, akik a sortűz áldozatainak akartak tisztelegni.
Moszkvától nem kértek elégtételt
A kommunizmus és a holokauszt tagadása egyaránt tilos legyen, vezessenek be a kétfajta diktatúra áldozatainak egyaránt emléket állító „népirtások elleni világnapot”. Ezt követeli a Barankovics Alapítvány izraelita műhelye és az Október 23. Bizottság Alapítvány közös kiáltványa, melyet Szöőr Anna ismertetett a Corvin közi rendezvényen. Szöőr a kiáltványt ismertetve többször rámutatott: mint ahogy „nagyon helyesen nemzetiszocialista pártot nem lehet létrehozni, éppúgy kommunista utódpártra sincs szükség”. Szöőr mind a fent említett alapítványok, mind az egyik legfontosabb törekvéseként fogalmazta meg „a kommunista utódpárt elsorvasztását”. Kifejtette: a társadalom frusztráltságát, depresszióját az okozza, hogy „az emberek még mindig küzdenek a vörös devianciára adott válasszal”. Sokan azt sem értik, miképpen vált neoliberális állammá a szocialista berendezkedésű ország.
A nemrég véget ért rendezvényen Pákh Tibor jogász, aki az 1956-os bebörtönzöttek közül a legutolsók között szabadult 1971-ben, majd a Kádár-rendszerben folyamatos üldözéseknek volt kitéve, felhívta a figyelmet: 1956 leverésével el nem évülő bűncselekményeket követtek el Moszkva és csatlósai. Pákh hosszan sorolta a nemzetközi jognak azokat a törvényi helyeit, többek között a genfi egyezmény vonatkozó passzusait, melyek alapján a nemzetközi egyezményeket sértő fél jóvátételt köteles fizetni az okozott károkért. Moszkvától senki se kért elégtételt az 1956-ban történtek miatt – mutatott rá Pákh. Figyelmeztetett: amiről a nemzet lemond, annak a visszaszerzése kérdéses. Pákh szóvá tette a forradalom leverése utáni időszak és a 70-es évek diktatórikus időszakának folyamatos meghamisítását.
