Előzőleg, október végén a Szlovák Nemzeti Bank fél százalékponttal 3,75 százalékra csökkentette alapkamatát, a Lengyel Nemzeti Bank nem változtatott a 6,00 százalékos alapkamatán, és a Román Nemzeti Bank sem módosította a 10,25 százalékos szintjét. A Magyar Nemzeti Bank október 22-i hatállyal 3 százalékponttal 11,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
A cseh központi bank fő gondja kevésbé a nemzetközi pénzügyi válság, amelynek közvetlen hatásai gyakorlatilag nincsenek Csehországban, eltekintve a gazdasági növekedés ott is várható lassulásától az exportpiacok szűkülése miatt, amire a cseh autóipar már erősen panaszkodik. A cseh központi bank mindenekelőtt a korona erősödését szeretné megakadályozni, mert a kis hozamú, biztonságosnak tartott cseh korona továbbra is térségi tartalékvalutaként működik a nagyobb kockázatokat kerülő befektetők számára. Ezért a bank nem akar nagyobb rést az EKB és a cseh alapkamat között.
Ez akkor is a kamatcsökkentés mellett szólt, ha szeptemberben gyorsult kissé a tizenkét havi infláció Csehországban: 6,6 százalékra az augusztusi 6,5 százalékról. Tavaly szeptemberben 2,8 százalékos volt. A tizenkét havi infláció idén februárban, 7,5 százalékon, tízéves rekordra hágott.
Csehországban jócskán lassult a béremelkedés. A második negyedévben a 23 182 koronás (222 497 forint) bruttó átlagbér 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de vásárlóértéke csak 1,1 százalékkal volt nagyobb annál, jelentették a cseh statisztikai hivatalban szerdán.
Az első negyedévben a 10,2 százalékos emelkedés 2,6 százalékos reálnövekedésnek felelt meg, a tavalyi második negyedben a 7,4 százalékos számszerű többlet 4,9 százalékos reálnövekedést ért, rendre éves összehasonlításban. Idén az első félévben átlagosan 9,1 százalékos nominális javulásból átlagosan 1,9 százalékos reálbér-emelkedés adódott, tavaly az első félévben 7,6 százalékos nominális fizetésemelkedés 5,5 százalékos reális javulást jelentett.
A reális bérnövekedést nem csupán az infláció gyorsulása fogta vissza, hanem a központi takarékosság is. A közületeknél a második negyedévben csak 3 százalékkal volt magasabb az átlagbér, mint egy évvel azelőtt, és ez 3,6 százalékos reális csökkenést jelentett. A közszférában tavaly a második negyedben 6,1 százalékkal, azaz reálisan éppen 3,6 százalékkal emelkedett az átlagbér. A magánszektorban a második negyedévben 9,3 százalékkal magasabb volt az átlagfizetés, ez 2,3 százalékos reális emelkedésnek felelt meg. Ott a tavalyi második negyedben 7,8 százalékkal, illetve reálisan 5,3 százalékkal emelkedett az átlagfizetés, rendre az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A Cseh Nemzeti Bank legutóbb februárban emelte irányadó kamatát, a kéthetes repót, negyed százalékponttal 3,75 százalékra, közel hatéves csúcsra. Sokáig jelezte, hogy továbbra is szigorításra hajlik az infláció miatt, a cseh korona rekord drágulása és a gazdasági növekedés lassulása azonban augusztus elején mégis az ellenkező irányba, negyed százalékpontos kamatcsökkentésre kényszerítette a bankot, 3,50 százalékra.
Bár a tizenkét havi infláció az utóbbi hónapokban elmaradt a februári 7,5 százaléktól, amely tízéves rekord volt, de a drágulás lassulása lényegében megállt. A szeptemberi, 6,6 százalékos ütem is fényévnyire van a cseh központi bank 3 százalékos állandó céljától, plusz-mínusz 1-1 százalékpontos tűréssel. Tavalyról 2,8 százalékos, idénre 5,5 százalékos évi átlagos inflációt valószínűsít a cseh pénzügyminisztérium. Mindazonáltal a központi bank már középtávon az infláció lassulására számít: jövőre a második negyedévre 3,4 százalékos, a jövő évi utolsó negyedre 2,5 százalékos inflációt jósol. Ebből a piacon arra következtetnek, hogy a helyzet szeptemberi rosszabbodása ellenére a központi bank kamatcsökkentési hajlandósága továbbra is változatlan.
Csehország hazai összterméke a második negyedévben 4,6 százalékkal, az első negyedévben még 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly 6,6 százalékkal bővült a 2006-os, 6,4 százalékos évi átlagos ütem után. A cseh pénzügyminisztérium tavalyról 6,1 százalékos gazdasági növekedésre számított eredetileg, de idénre már csak 4,7 százalékosat jósolnak, csakúgy, mint az Európai Bizottság. Jövőre 3,7 százalékos ütemet tart elképzelhetőnek a cseh pénzügyminisztérium – bár csütörtökön a Hospodarské Noviny idézte Miroslav Kalousek pénzügyminisztert, aki azt mondta, hogy a jövő évi növekedés „talán nem lesz kisebb 3 százaléknál”.
A cseh lakosság számára a viszonylag bő esztendő mihamarabb véget ért, ez az év az alacsonyabb jövedelműek számára adóemeléssel, áfaemeléssel, a szociális programok szigorításával, az egészségügyben önrész (vizitdíj) bevezetésével kezdődött.
(MTI)
viharkár
Mindenhol helyreállította az áramszolgáltatást az MVM
