Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban René Pfister Az uniszex politikus című cikkében tudósít Cem Özdemirnek, a zöldek leendő elnökének ambícióiról. A párttagoknak azonban egyelőre fogalmuk sincs, milyen programot követne az új elnök. Szombaton kívánja magát elnökké választatni Özdemir egy olyan párt élére, melynek ma is az a véleménye, hogy nincs is szüksége elnökre. Hagyományaik közé tartozik az elnök véleményének figyelmen kívül hagyása, melyet kiemelkedően demokratikus felfogásuk jeleként ünnepelnek. Ez egy világos elképzelésekkel rendelkező politikus számára komoly tehertétel lenne, de Özdemir egyáltalán nem kívánja vezetni a pártot.
Fél éve kampányol saját ügyében, de álláspontja egyre ködösebb. Nehéz megmondani, mi a véleménye a Bundeswehr afganisztáni szerepvállalásáról, a zöldek és a piacgazdaság kapcsolatáról, vagy elítéli-e a házfoglalókat. Ő az ország első „uniszex” politikusa. Özdemir saját sikerének áldozata, hosszú ideig ugyanis nem kényszerült a török bevándorlók fia saját álláspontjának kialakítására. Özdemir eredetileg a Bundestagba kívánt visszatérni, ezt azonban megakadályozta pártja, helyette ajánlották neki a pártelnökséget. S pontosan a gyengesége miatt aligha kérdéses, hogy szombaton megválasztják elnöküknek.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin Masszív beavatkozás a választójogba címmel készített interjút Dietrich Murswieck alkotmányjogásszal a mecklenburg-előpomerániai törvénytervezetről. A északkelet-németországi tartomány olyan törvénymódosítást tervez, mely megtiltaná szélsőjobboldalinak számító személyek számára, hogy induljanak a polgármesteri vagy a járási elöljáró-választásokon. A tervek szerint az sem lenne elég, ha a jelölt hivatalos nyilatkozatban tenne hitet az alkotmány mellett, azaz elég lenne pusztán a gyanú.
Murswieck szerint a döntést, miszerint a leendő polgármester hű marad-e az alkotmányhoz, egy demokráciában a polgároknak kell meghozni. Amennyiben a jelentkezőket a belső elhárítás feladatait betöltő alkotmányvédelmi hivatal kiválogathatná, az annak a veszélyével járna, hogy hibás döntések meghamisítanák a választásokat. A polgármesterek hivatalnokok közé sorolása nem igazolhat a választójogba történő ilyen durva beavatkozást. Egy párttagság nem lehet a választójogból történő kizárás indoka. Addig, amíg egy pártot nem tiltottak be, el kell viselni az ilyen jelölteket – nyilatkozta az alkotmányjogász.
Berliner Morgenpost (morgenpost.de)
A konzervatív berlini napilap A posta kemény takarékossági csomagot ismertetett című cikkében a kezdődő recesszió első következményeiről számol be. Lapértesülések szerint a német posta több ezer alkalmazott elbocsátását tervezi, főként logisztikai leányvállalatánál, a DHL-nél. A konszern becslései szerint az amerikai expresszüzlet összeomlása következtében a vállalat ebben az évben 1,3 milliárd dolláros veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni. Ezért mintegy 40 000 Amerikában alkalmazott állása került veszélybe.
Az egyik felének a DHL-nél, a másiknak a vállalat ottani üzleti partnereinél kell az elbocsátással számolnia. A posta amerikai veszteségeinek csökkentése érdekében az egész észak-amerikai csomagágazatot a konkurens UPC-nek adná át. Ezt a szándékot az egyelőre akadozó tárgyalások mellet még az amerikai versenyhivatal is megtorpedózhatja. Hiszen a UPC már most is a piac felét ellenőrzi az amerikai csomagküldő üzletágban. Amennyiben a megállapodás mégis létrejönne, az további 8000 személy állását veszélyeztetné, akik a DHL wilmingtoni légi logisztikai központjában dolgoznak.
