Az EBRD Magyaroszág „különösen érzékeny” helyzetéről szólt

Helyénvalónak nevezte a Magyarországnak nyújtott, több mint 20 milliárd eurós nemzetközi segélycsomagot a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, aki egyáltalán nem zárta ki, hogy a régióból más országok is hasonló segítségre szorulnak. • Rábólintott az EU a 6,5 milliárd eurós magyar hitelkeretre

A német Thomas Mirow – aki 2008 júliusa óta az eredetileg Kelet-Európa egykori szocialista országainak támogatására létrehozott tekintélyes pénzintézet elnöke – a Berliner Zeitung keddi számában megjelent interjújában utalt arra, hogy Magyarország különösen érzékeny helyzetbe került. A mentőakció annak a jele, hogy Közép-, illetve Kelet-Európa országai nem maradnak védtelenül – jelentette ki.

A volt hamburgi gazdasági szenátorból lett bankelnök úgy értékelte, hogy a térségben különösen veszélyeztetettek azok az államok, amelyek jelentős teljesítménymérleg-deficittel rendelkeznek. Magyarország esetében – mint fogalmazott – mindehhez még hozzájön az, hogy az ország az elmúlt években magas költségvetési deficitet halmozott fel. Ezen túlmenően pedig sok magánháztartás adósodott el külföldi valutában.
Thomas Mirow szerint ebből a szempontból a válság erősebben sújtotta Magyarországot, mint a térség más országait. Ugyanakkor egyáltalán nem zárta ki, hogy más országoknak is hasonló mentőcsomagra lesz szükségük. „Több olyan ország is van, amelyik segítségre szorulhat” – jelentette ki, de ezek közül név szerint egyetlenegyet sem kívánt említeni. „Remélem ugyanakkor, hogy a Magyarországnak nyújtott jelentős segéllyel kapcsolatos jelzés megnyugtatja a szomszédos államokat is” – fűzte hozzá.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke a fejlett ipari országok, köztük Németország számára kockázatosnak nevezte, ha a közvetlen környezetükben levő államok súlyos pénzügyi, költségvetési problémákkal küszködnek. Ezzel összefüggésben először a politikai kockázatokat említette, utalva arra: ha a szóban forgó országokban az emberek úgy éreznék, hogy az átalakítást célzó erőfeszítések hiábavalók voltak, s ezek az államok visszaesnének a kilencvenes évek elején uralkodó szintre, az olyan politikai megrázkódtatással járna, amit senki nem kíván. Ezenkívül a lehetséges stabilitáshoz „közvetlen gazdasági érdekeink” fűződnek – jelentette ki Mirow, megemlítve, hogy a térség sok országában immár erőteljes megbízói termelés folyik. Példaként hozta fel a német autógyártást, illetve annak kihelyezett üzemeit Szlovákiában és Magyarországon.

Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági összefonódás rendkívül szoros – hangsúlyozta Thomas Mirow, utalva arra, hogy az esetleges megrázkódtatások a kelet-közép-európai térségben hatással lehetnek sok nyugati, köztük német vállalatra, illetve ágazatra is.

(MTI)