Az EBRD Magyaroszág „különösen érzékeny” helyzetéről szólt

Helyénvalónak nevezte a Magyarországnak nyújtott, több mint 20 milliárd eurós nemzetközi segélycsomagot a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, aki egyáltalán nem zárta ki, hogy a régióból más országok is hasonló segítségre szorulnak. • Rábólintott az EU a 6,5 milliárd eurós magyar hitelkeretre

MNO
2008. 11. 04. 13:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A német Thomas Mirow – aki 2008 júliusa óta az eredetileg Kelet-Európa egykori szocialista országainak támogatására létrehozott tekintélyes pénzintézet elnöke – a Berliner Zeitung keddi számában megjelent interjújában utalt arra, hogy Magyarország különösen érzékeny helyzetbe került. A mentőakció annak a jele, hogy Közép-, illetve Kelet-Európa országai nem maradnak védtelenül – jelentette ki.

A volt hamburgi gazdasági szenátorból lett bankelnök úgy értékelte, hogy a térségben különösen veszélyeztetettek azok az államok, amelyek jelentős teljesítménymérleg-deficittel rendelkeznek. Magyarország esetében – mint fogalmazott – mindehhez még hozzájön az, hogy az ország az elmúlt években magas költségvetési deficitet halmozott fel. Ezen túlmenően pedig sok magánháztartás adósodott el külföldi valutában.
Thomas Mirow szerint ebből a szempontból a válság erősebben sújtotta Magyarországot, mint a térség más országait. Ugyanakkor egyáltalán nem zárta ki, hogy más országoknak is hasonló mentőcsomagra lesz szükségük. „Több olyan ország is van, amelyik segítségre szorulhat” – jelentette ki, de ezek közül név szerint egyetlenegyet sem kívánt említeni. „Remélem ugyanakkor, hogy a Magyarországnak nyújtott jelentős segéllyel kapcsolatos jelzés megnyugtatja a szomszédos államokat is” – fűzte hozzá.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke a fejlett ipari országok, köztük Németország számára kockázatosnak nevezte, ha a közvetlen környezetükben levő államok súlyos pénzügyi, költségvetési problémákkal küszködnek. Ezzel összefüggésben először a politikai kockázatokat említette, utalva arra: ha a szóban forgó országokban az emberek úgy éreznék, hogy az átalakítást célzó erőfeszítések hiábavalók voltak, s ezek az államok visszaesnének a kilencvenes évek elején uralkodó szintre, az olyan politikai megrázkódtatással járna, amit senki nem kíván. Ezenkívül a lehetséges stabilitáshoz „közvetlen gazdasági érdekeink” fűződnek – jelentette ki Mirow, megemlítve, hogy a térség sok országában immár erőteljes megbízói termelés folyik. Példaként hozta fel a német autógyártást, illetve annak kihelyezett üzemeit Szlovákiában és Magyarországon.

Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági összefonódás rendkívül szoros – hangsúlyozta Thomas Mirow, utalva arra, hogy az esetleges megrázkódtatások a kelet-közép-európai térségben hatással lehetnek sok nyugati, köztük német vállalatra, illetve ágazatra is.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.