Az export növelése lehet a gyógyír a magyar recesszióra?

Magyarország egyetlen esélye a recesszió legyőzésére, ha növeli az export volumenét – jelentette ki Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) az Európai Unió jövőjéről rendezett konferenciáján kedden. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétett jelentéséből ugyanakkor kiderül: a magyar gazdaság jövőre recesszióba kerül, míg a többi közép- és kelet-európai ország gazdasága lassúbb tempóra vált, de azért növekedni fog. Az egyik legfontosabb feladat a bankok kockázatkezelésének javítása – emelte ki a szervezet.

Az exportorientáció növelése Magyarország egyetlen esélye a recesszió legyőzésére – mondta a szakember, aki óva intett a demagóg populizmustól, nacionalizmustól, illetve minden olyan programtól, ami a belső kereslet élénkítésére irányul, de nem növeli a versenyképességet. A kutató hangsúlyozta: az exportnak vannak még tartalékai, különösen az új uniós tagországok, valamint Kína, Oroszország és a Nyugat-Balkán felé. Hozzátette: szerkezeti reformokra, a lakossági megtakarítások növelésére szükség van, ami azonban társadalmi összefogást feltételez.

Hazánkat érinti a legsúlyosabban a válság

A magyar gazdaság recesszióba süllyed jövőre, a többi közép- és kelet-európai ország gazdasága lassúbb tempóra vált, de azért növekedni fog – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden közzétett jelentéséből. Magyarországon – a válságnak leginkább kitett közép-európai országban – visszaesik a gazdasági tevékenység 2009-ben, mielőtt újra felélénkül a világkereskedelem bővülésével és azzal párhuzamosan, hogy a nemzetközi pénzügyi támogatás jóvoltából erősödik az ország iránti bizalom. A legsürgősebben megoldandó feladat a bankok kockázatkezelésének javítása, tekintettel a háztartások külföldi valutában fennálló tartozására. Folytatni kell a költségvetés finanszírozhatóságára irányuló erőfeszítéseket, hogy majd mérsékelni lehessen az adókat és a társadalombiztosítás hiányát.

Csehországban a növekedési ütem az export lassulásával egyidejűleg mérséklődni fog. Fellendülés 2010-ben várható mind a hazai kereslet, mind pedig a külső kereslet hatására. A gyors ütemű növekedés legfőbb akadálya a munkaerőhiány. A kormánynak folytatnia kell az adómérsékléseket, egyben az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja révén kell biztosítania a pénzügyi stabilitást. Lengyelországban az euróövezeti kritérium teljesítésének legnagyobb akadályát a pénzügyi mérleg strukturális gondjai és az infláció jelentik. A jelentősen lassuló növekedési ütem ellenére Szlovákia az OECD leggyorsabban fejlődő tagországa. Észtországban a GDP reálértékben 2008 végéig visszaesik, majd a növekedés fokozatosan beindulhat 2009 végére, 2010 elejére, az erőteljesebb export által ösztönözve. A jelentős inflációs nyomás várhatóan gyengül 2009-ben, de a valuta korábbi felértékelődése az export által ösztönzött fellendülés kockázatát jelenti.

Szlovéniában a növekedési ütem jelentősen csökken 2009-ben, főként a fejlesztések erőteljes visszaesése miatt. 2010-ben megkezdődhet az élénkülés, mivel várhatóan mind a befektetések, mind pedig a háztartások fogyasztása növekedésnek indul. Semleges pénzpolitika folytatása szükséges az inflációs nyomás fokozódásának elkerülése érdekében. Az árupiacokon a verseny élénkítése szükséges.

(MTI)