Fellendült a nyugat-európai részvénypiac

A nyugat-európai részvénypiacokba hétfőn életet lehelt a „Citigroup-hatás”: annak híre, hogy az amerikai pénzügyi kormányzat összesen 55 milliárd dolláros részesedésvásárlással és a 306 milliárd dollárnyira becsült „mérgezett” értékpapír-portfolióban várható veszteségek 90 százalékának átvállalásával megmentette az esetleges bukástól a nagyságra második amerikai bankcsoportot, a Citigroupot.

A nap fő nyertesei a bankok, a bányavállalatok és az energiacégek voltak, 7-28 százalék közötti ugrásokkal. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1,9 százalékos nyereséggel kezdett, és előzetes adat szerint 8,6 százalékos nyereséggel 826,69 ponton végezte a napot, 45,13 százalékkal alacsonyabban az év végi értékénél. A múlt héten 11,7 százalékot vesztett, az előző héten 6,02 százalékot vesztett. Októberben 12,68 pontot vesztett, a legrosszabb hónapja volt hat éven belül. A harmadik negyedévben 11,46 százalékot vesztett, az első félévben 20,26 százalékot vesztett. Tavaly 1,56 százalékot nyert, ezzel 2007 volt a leggyengébb éve 2002 óta, pedig tavaly júliusban hat és fél évi csúcsra ért. A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a DJIA 4,31 százalékos, az S&P 500 5,18 százalékos, a Nasdaq összetett mutatója 4,72 százalékos nyereségben volt.

Hétfőn a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 előzetes adat szerint 368,69 pontos, 9,75 százalékos nyereséggel 4149,65 ponton zárt, 35,73 százalékkal alacsonyabban, mint az év végén. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 439,45 pontos, 10,65 százalékos nyereséggel 4566,86 ponton végzett, 43,39 százalékkal az év végi értéke alatt. Párizsban a CAC-40 279,03 ponttal, 9,68 százalékkal 3160,29 pontra emelkedett, 43,71 százalékkal elmaradva az év végi értékétől.

Hétfő reggel az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciafajta 66 centtel drágább volt a pénteki zárónál, az értéktőzsdék zárása után hordónként 52,83 dollárnál tartott Londonban, 3,64 dollárral drágábban a pénteki zárónál. A júliusi, 147 dollár fölötti csúcsról kezdődött, zuhanásszerű olcsóbbodás véget ért: a kőolaj ára hetek óta gyakorlatilag 50-60 dollár között ingadozik. Most kis kiigazítás zajlik, miután a kőolaj ára a múlt hét végén egy időre már a legnehezebben, legdrágábban kitermelhető, úgynevezett marginális mezők becsült kitermelési önköltsége, hordónként 50 dollár alá került néhány centtel. Ez hosszabb távon a kutatás-feltárás, a beruházások, a fejlesztések elmaradásával fenyegetne. A tartalék termelőkapacitások bővülésének lassulása hosszabb távon áremelő hatású, akkor is, ha a világpiac szinte úszik az olajban. Hétfőn a felfelé tartó kiigazítást támogatta a dollár gyengülése, az általános értékpiaci föllendülés a Citigroup megmentésének hírére, és az a lehetőség, hogy – az eddigi várakozással ellentétben – az OPEC talán már e hét végén dönthet újabb termeléscsökkentésről.

Venezuela olajipari minisztere szerint napi egymillió hordós az eladhatatlan túlkínálat, az OPEC-országoknak éppen ennyivel kellene tovább csökkenteniük termelésüket. Az OPEC arab tagországai már megkezdték a november elsejétől érvényes, 1,5 millió hordós kvótacsökkentéssel járó termeléscsökkentést, de a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint januárig is csak összesen 1,1 millió hordós termeléscsökkentés várható az OPEC-től. Akárhogyan is, az OPEC csak a túltermelés növekedését fékezheti, a kereslet élénkítésére nincs módja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég 2,2 százalékra rontotta a világgazdaság jövő évi átlagos növekedésére szóló előrejelzését, az októberben jósolt 3,0 százalékról. Magánbankok elemzői többnyire csak 1-1,2 százalékos világgazdasági növekedést valószínűsítenek jövőre. Szakértők szerint 2 százalékos növekedési világátlag alatt a kőolaj ára még 70-80 dollárig sem igen törhet föl, pedig ez minimálisan szükséges lenne a kitermelés hosszabb távú fejlesztéséhez, bővítéséhez.

Az amerikai energiaügyi minisztérium úgy becsüli,, hogy az amerikai olajfelhasználás az idén egész évben is kevesebb lesz a tavalyinál – ilyen 1980 óta nem fordult elő. Az Egyesült Államokban a teljes olajtermék-kereslet most 7 százalékkal kisebb az egy évvel ezelőttinél, közölték szintén az amerikai energiaügyi minisztériumban. A minisztérium szerint a világ olajkereslete jövőre a legjobb esetben is csak legföljebb ugyanannyi lesz, mint az idén. A világon termelt kőolaj kétötödét adó OPEC legújabb hivatalos előrejelzése szerint a tagországok kőolajára jövőre majdnem napi egymillió hordóval kisebb lesz a kereslet, mint idén. Hétfőn késő délután a nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate (WTI) referenciafajta 54,15 dollár volt New Yorkban, 4,22 dollárral drágább a pénteki zárónál. Az európai párlatkereskedelem számára irányadó londoni gázolajjegyzés tonnánként 556,00 dollár volt Londonban, 35,25 dollárral drágább a pénteki zárónál.

Hétfőn az értéktőzsdék nyitásakor az euró 1,2595 dollár volt vételi árfolyamon a londoni bankközi devizapiacon, az értéktőzsdék zárása után 1,2859 dollár volt, 0,0270 dollárral drágább a pénteki későinél, 11,91 százalékkal gyengébb a dollárhoz képest, mint év végén. Az értékpiacok hétfői föllendülése csökkentette a keresletet a „menedékpapírok”, köztük az amerikai kincstárjegy iránt, így a dollár viszonylag gyorsan gyengült. Október 28-án az euró két és féléves mélypontra, 1,2329 dollárra esett, a kamatcsökkentési várakozások miatt. Július 15-én napközben az euró 1,6038 dollárig emelkedett Londonban, ez a legújabb rekordja az 1999. januári bevezetése óta.