Hétfőn változatlanul 11,5 százalékon hagyja az alapkamatot a monetáris tanács, kamatcsökkentésre 2009 első negyedévében kerülhet sor, akkor, ha a nemzetközi pénzügyi válság elül, és a kamatcsökkentés nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást Magyarországon – felelték a távirati iroda által megkérdezett elemzők pénteken.
Ha a monetáris tanács most 300 bázisponttal csökkentené a kamatot (amennyivel október 22-én megemelte), akkor veszélyeztetné a nehezen helyreállított pénzügyi stabilitást – mondta Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint egy ilyen lépés nyomán a forint árfolyama jelentősen leértékelődne, és a jegybank iránti bizalom megrendülne, ráadásul a folyamat végső soron az infláció emelkedésében csapódna le.
Ha a forint árfolyama jelentősen gyengülne, akkor a devizában eladósodott lakosság és vállalkozások sora válna fizetésképtelenné, amelynek következtében megbénulhatna a bankszektor – fejtette ki Kondrát Zsolt. Óriási zavart okozna egy ilyen lépés, a befektetők nem tudnák értékelni – vélekedett Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője elmondta: az állampapírhozamok azért emelkedtek az utóbbi időben lejárattól függően 12-13 százalékra, mert ilyen kockázati prémium mellett hajlandók finanszírozni a befektetők a magyar államot.
Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank legkorábban a jövő év első negyedévében kezdheti meg a kamatcsökkentést, akkor is fokozatosan, lépésről lépésre, ha az nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. Hasonló véleményt fogalmaztak meg a Reuters novemberi, csütörtökön közzétett elemzői felmérésében idézett szakértők is. Az idei év végére Nyeste Orsolya 4,7 százalékos inflációt vár, Kondrát Zsolt 4,0 százalékot. Jövőre az MKB Bank elemzője számít alacsonyabb inflációra, mind az év végére, mind 2009 átlagára 3,0 százalékos prognózist adott. Az Erste Bank elemzője szerint jövőre 3,7 százalékos átlagos infláció várható, ami az év végén 3,5 százalékra csökken.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője is, aki nem tart reálisnak egy drasztikus kamatcsökkentést a jelenlegi környezetben, s úgy véli, hogy az MNB nem nyúl az alapkamathoz november 24-i ülésén. Az alapkezelő közleménye szerint az elemző úgy véli, a jegybank nem kockáztathat egy túl korai kamatvágást, várnia kell a piac pozitív jelzéseire.
A Generali szerint fontos hangsúlyozni, hogy „a labda most nem elsősorban a jegybanknál van”, hiszen önmagában az alapkamat változtatása nem oldana meg semmit. Olyan kormányzati intézkedésekre van szükség, amelyek az országgal szembeni bizalmat képesek helyreállítani, s ezért a jegybank csak akkor csökkenti majd az alapkamatot, ha úgy látja, hogy a hazai fizetőeszköz elleni spekulációs veszély elmúlt – áll az elemzésben.
(MTI)
