Miért nem rehabilitálják a Kárpátaljáról elhurcolt magyarokat?

Az 1944 őszén Kárpátaljáról elhurcoltak egyszerű magyar emberek voltak, akiket a megyei tanács (közgyűlés) már rehabilitált, de az ukrán állam ezt mind a mai napig nem tette meg – írta kedden az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című lap.

MNO
2008. 11. 25. 13:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Talán úgy gondolják, örüljünk, hogy beszélhetünk róluk, csakhogy nem tartozunk köszönettel azért, mert megemlékezhetünk halottainkról” – mutat rá írásában Tóth Viktor, aki szerint az illetékesek talán úgy vélik, hogy semmi közük az egészhez. De ezzel – teszi hozzá a szerző – az akkori hóhérokat „mentegetik”, ugyanazokat, akik az 1930-as évek ukrajnai éhínségéért is felelősek. Az éhínség áldozatai előtt éppen most hajtottak fejet országszerte, ám az 1944-ben elhurcoltakkal eddig nem volt ilyen kegyes az ukrán állam. Pedig – a cikkíró szerint – az ő életüket is ugyanaz a terrorgépezet szakította félbe, s lényegében csak annyiban különböznek a 30-as évek áldozataitól, hogy nem ukrán nemzetiségűek voltak.

A lap kiemeli: ma Ukrajnában számos jel utal arra, hogy a nemzetállam kiépítése zajlik, s ennek egyenes következményeként hátrányos megkülönböztetés éri a nemzetiségeket. „Ha Szolyvára (az áldozatok emlékhelyére – a tud. megj.) gondolunk, azt látjuk: az állam nemcsak az élő, hanem az elpusztított magyarokat – a mártírokat – is diszkriminálja” – állapítja meg a szerző, megjegyezve, hogy az ilyen dolgok jelzik leginkább, mennyire demokraták, európai gondolkodásúak egy ország vezetői, amely nem tegnap, hanem 17 éve nyerte el a függetlenségét.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.