Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Peter Martos A magyar gazdaság egyhetedét a szürkegazdaság adja című cikkében elemzi a hazai problémák egyikét. Egyúttal jól jellemzi a külföldi elemzők naivitással vegyes tájékozatlanságát. „A statisztikákban nem megjelenő tevékenység” Magyarországon eléri a GDP 15 százalékát. Erre a következtetésre jutott az Ecostat és a KSH komplex számításai alapján. Az arány magasságán túl zavaró, hogy ennek az eltitkolt gazdasági tevékenységnek több mint fele a vállalkozási mérlegek kozmetikázásából származik. Az Ecostat megkísérelte a 2006-os és a 2007-es költségvetési adatok alapján megállapítani, mennyiben vált „fehérebbé” a szürkegazdaság a kormányzati intézkedések következtében.
Kiderült, hogy az adókat és járulékokat messze a terven felül sikerült beszedni. Az időközben meghozott intézkedéseket leszámítva egy lényegesen realistább kép alakul ki. Ennek következtében számos vállalkozás önként döntött úgy, hogy aktivitását áthelyezi a legális szférába. Így 2007-ben a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból 78 milliárd forinttal magasabb jövedelmek keletkeztek. Az idei évre a szakértők 33 milliárd forintos többlettel számolnak, de most az év egészére újraszámolják várakozásaikat. A csökkenésből azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a „legalizálás” további intézkedés nélkül megbénulhat. Ezen intézkedések közé sorolják például a lakásfelújítás átalakítását: támogatást csak számlák bemutatása ellenében fizetnek ki, ami levonható lenne a jövedelemadóból.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Hendrik Kafsack Az EU-agrárminiszterek átcsoportosítják a mezőgazdasági támogatásokat című, brüsszeli keltezésű cikkében elemzi a szubvenciócsökkentő terveket. Az uniós mezőgazdasági miniszterek el tudják képzelni, hogy a német tejtermelők három számjegyű milliós összegű támogatásokat kapjanak. A többi gazdasági ágazatban azonban ennek ellenételezéseként jelentősen csökkenteni fogják a szubvenciókat. Erről döntöttek az uniós mezőgazdasági miniszterek csütörtökön, egy többórás brüsszeli tárgyalási maratont követően. A francia uniós elnökség javaslata szerint a gazdáknak a következő években egyre növekvő arányban le kell mondaniuk a közvetlen támogatásokról. 2012-ben ez a csökkenés már eléri az öt százalékot. A megtakarított összegnek nemcsak az érintett tagállamban, de az adott szövetségi államban kell maradnia. Ezeket az összegeket mint le nem hívott mezőgazdasági támogatásokat a jövőben arra használhatják, hogy a tejtermelőket támogassák.
Az Európai Bizottság eredetileg ebből a környezetvédelmet, a vizek jobb felhasználását, valamint újabb gazdasági céljait kívánta támogatni. Összességében a szövetségi tartományok tejtermelői közel 300 millió eurónyi támogatásból gazdálkodhatnak – nyilatkozta Ilse Aigner (CSU) mezőgazdasági miniszter. A pénzt az istállók modernizálására, illetve a legeltetés premizálására használhatják, valamint külön támogatást lehet ebből fizetni a tejelő tehenek tartásáért a hátrányosabb helyzetű régiókban. Az uniós tejkvóta 2009-től történő, egyszázalékos felemelése mellett éppúgy kitartanak az unió mezőgazdasági miniszterei, mint 2015-ben történő végleges kifutásával. A berlini szövetségi kormány kitart a kvóta mellett, mert ebben látja annak garanciáját, hogy megakadályozható a tej árának további csökkentése. Ezt az elképzelését azonban csak azzal a feltétellel tudta keresztülvinni, hogy 2010-ben és 2012-ben is felülvizsgálják a kvótakérdést. Amennyiben túl gyorsan csökkenne a tejár, az Európai Bizottság felfüggesztheti a kvótaemelést. Ehhez azonban a tagállamok többségének támogatása szükséges.
