Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Az SPD meg kívánja állítani a Bundeswehr belföldi bevetését című cikkében ismerteti a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos legújabb berlini vitát. Az SPD nem kívánja támogatni a német alaptörvény módosítását, mely lehetővé tenné a Bundeswehr belföldi bevetését a terror elleni harcban, leszámítva két konkrét, kivételes esetet. A szakértők mindkét helyzetet amúgy rendkívül valószínűtlennek tartják. A SPD eme döntése következtében egyelőre a hónapok óta keresett kompromisszum megbukni látszik. Lapértesülések szerint az SPD felrúgta a CDU-val kötött koalíciós megegyezést a Bundeswehr belföldi bevetésének kérdésében.
A Bundeswehr belföldi bevetése csak a levegőből és a víz felől fenyegető közvetlen veszély elhárítása érdekében elfogadható – nyilatkozta Ralf Stegner, az SPD elnökségi tagja. Erre a megállapodásra jutott egy SPD-munkacsoport, melyet Peter Struck frakcióvezető és Brigitte Zypries igazságügy-miniszter vezetett. Ezzel a döntésével az SPD felmondta az októberben a CDU/CSU-val megkötött kompromisszumot. „Ellenkező esetben Németországban elmosódna a már bizonyított külső és belső biztonság szétválasztása” – fogalmazott Stegner. Struck kedden tájékoztatta a döntésről Volker Kaudert, a CDU frakcióvezetőjét, hogy az alig egy hónapos megállapodás betartására nincs esély.
A szociáldemokraták továbbra is érdekeltek a megoldásban – hangsúlyozta Stegner. „Várakozásom szerint azonban a CDU az SPD-munkacsoport által kidolgozott megoldást nem fogja elfogadni.” Ő azt valószínűsíti, hogy ezzel a javaslattal az alkotmánymódosítás erre a parlamenti ciklusra lekerül a napirendről – fogalmazott Stegner. A nagykoalíció ezentúl megállapodott abban, hogy a Bundeswehr rendkívüli esetben fegyverrel is beavatkozhat – amennyiben a rendőrség saját eszközeivel kénytelen megoldani a problémát. Ezt engedélyezendő az alaptörvény 35. paragrafusát kívánják módosítani, amely katasztrófahelyzetekben a szövetségi és tartományi szervek együttműködését szabályozza – számol be a Die Welt. Az eredeti tervek szerint nemcsak a levegőben és a tengeren kívánták engedélyezni a Bundeswehr beavatkozását, hanem a szárazföldi összecsapásokban is.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Reinhard Olt Faymann a leépítés ellen című bécsi tudósításában elemzi az osztrák nagykoalíciós tárgyalások előtt álló újabb akadályt. Az osztrák postánál és távközlési vállalkozásnál tervezett leépítések erőteljesen zavarják a bécsi nagykoalíciós tárgyalásokat. Miután a posta elnöksége áttételesen ugyan, de megerősítette, hogy 9000 alkalmazottjától megválik, hasonló bejelentést tett a távközlési óriás, ott 2500 munkatárstól kívánnak megválni – írja a lap.
A végkielégítések kifizetésére a cég 630 millió eurót szán, ami az idei évre veszteségessé teszi a vállalkozást. A leépítésekkel szemben – ellentétben a pénzügyi válság ellen meghozott lépésekkel – a két leendő koalíciós partner, a szocialisták (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) képtelen volt megállapodni. Míg Werner Faymann SPÖ-elnök sajtóértesülések szerint az állami vállalat vezetésének leváltását is el tudja képzelni, addig Wilhelm Molterer (ÖVP) pénzügyminiszter szükségtelennek tartja az állami beavatkozást. Josef Pröll ÖVP-elnök és a néppárti tárgyaló delegáció vezetője felszólította a vállalatvezetést, hogy őrizzék meg nyugalmukat.
A posta 51 százalékát továbbra is az osztrák állam birtokolja. A közvélemény-kutatások szerint az osztrákok többségének meggyőződése, hogy ismét nagykoalíció fogja irányítani az országot. A vita időpontja azért is különösen kedvezőtlen, mert az osztrák gazdaság amúgy is hanyatlóban van. Míg az ÖVP vezetése nem kíván politikai feltételeket szabni a postának, a tartományfőnökök – beleértve a négy néppártit is – másként gondolkodnak, ők inkább az SPÖ-elnök álláspontjához állnak közel.
Ők ugyanis ellenzik a posta fiókleépítési terveit, s továbbra is szükségesnek tartják, hogy a vállalat az ország egész területén biztosítsa a szolgáltatást. Werner Faymann SPÖ-elnök, leendő kancellár azzal indokolta a postavezetés takarékossági terveivel szembeni ellenállást: „Én biztosan nem fogok hozzájárulni, hogy valaki 200 vagy ennél is több postafiókot bezárjon”. A postával nem történhet meg ugyanaz, ami az AUA légitársasággal történt, mert – az EU előírásainak megfelelően, a 2011 után bekövetkező liberalizálás után – „lehet, hogy a postát el kell ajándékoznunk, és ismét ráfizetünk”.
