Az Apor-kódex zsoltárait, imáit férfi szerzetesek másolták az első magyar bibliafordításból, valószínűleg, a Mátyás király halálát követő években, majd a Nyulak-szigeti (Margitsziget) premontrei apácák köttették össze Budán általuk másolt további egyházi szövegekkel együtt, valószínűleg, a Dózsa parasztháborúja és a mohácsi vész közötti időszakban. A kódex nevét tulajdonosa, az író báró Apor Péter tiszteletére kapta, Altorjára nagybátyja, gróf Apor István révén kerülhetett, később pedig, 1877-ben báró Apor Zsuzsanna ajándékozta a Cserey-gyűjteménynek. Szövegét 1881-ben közölték, 1942-ben Budapesten hasonmás kiadást készítettek az Apor-kódexről, mely ott vészelte át a második világháborút is — szerencsére, hiszen a Székely Nemzeti Múzeum menekítésekor valószínűleg, bekerült volna a múzeum számos kincsét tartalmazó ládáknak valamelyikébe, s a zalaegerszegi bombázáskor megsemmisült volna.
A kódex végül 1953-ban került vissza Sepsiszentgyörgyre, kiállítására viszont nem kerülhetett sor, mivel a műtárgy állapota rendkívül rossz, magas savtartalmú tintája miatt hullanak ki belőle a betűk. Az 1989-es rendszerváltozást követően két ízben is történt kísérlet restaurálására, azonban mindkettő meghiúsult. Most végre helyreállítását annak köszönhetően végzik el a magyarországi szakemberek, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a jövő ősszel Budapesten rendezendő, Magyar nyelvemlékek című kiállításon szeretné bemutatni az Apor-kódexet is. A kódexről ezúttal nemesmásolat és kiállítási anyag is készül, így végre a közönség is megismerkedhet e hatalmas értékű magyar nyelvemlékkel.
(erdely.ma)
Építési és Közlekedési Minisztérium
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
