Feltehetőleg a hazánkban is fokozatosan érvényesülő pénzügyi-gazdasági válságnak tudható be, hogy a lakosság általános hangulatát mérő közérzeti index a korábbi hónapok alacsony értékeitől is elmaradt novemberben. A 0-tól 100-ig terjedő skálán az index jelenleg 25 ponton áll, ami 2 ponttal alacsonyabb az októberben mértnél. Az általános negatív közhangulatot jellemzi, hogy a megkérdezettek 67 százaléka adott közepesnél rosszabb osztályzatot a dolgok alakulására az országban, és csupán 3 százalékuk értékelte közepesnél jobbra a helyzetet.
Októberhez hasonlóan novemberben is a megkérdezettek 62 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hét végén országgyűlési választásokat tartanának. A pártot választók aránya ugyanakkor 3 százalékponttal csökkent az elmúlt hónaphoz képest. Novemberben a kérdezettek 47 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ezzel párhuzamosan 6 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik nem tudják, melyik pártra szavazzanak (27 százalék).
Az MSZP a válság „nyertese”
Az adatok alapján úgy tűnik, az elbizonytalanodás elsődlegesen a Fidesz szavazótáborát érintette. Az elmúlt másfél évben egyszer sem süllyedt 25 százalék alá a Fidesz támogatottsága, a mostani vizsgálat eredményei szerint ugyanakkor a megkérdezetteknek 24 százaléka szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra. Ez az érték 4 százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábban mértnél. Mivel 2006 nyara óta egy igen szűk, 25-30 százalék közötti sávban mozgott a Fidesz támogatottsága, kérdéses, hogy a mostani eredmény esetében egy egyszeri kilengésről, vagy a következő hónapok mérései által alátámasztott valós csökkenésről van-e szó. Amennyiben az utóbbi a helyzet, úgy ez leginkább a pénzügyi válsággal volna magyarázható, amely rövid távon lehetőséget ad a kormánynak a válságkezelői szerepben történő fellépésre. Az MSZP támogatottsága nem emelkedett, az novemberben is 18 százalék. A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának mérete sem változott októberhez képest, azaz továbbra sem haladja meg egyiküké sem a teljes szavazókorú népesség 1 százalékát.
Az elbizonytalanodás a biztos szavazó pártválasztók táborán is megmutatkozik. Jelenleg a megkérdezettek 38 százaléka sorolható ebbe a csoportba, ez 3 százalékponttal alacsonyabb az októberi értéknél. A csökkenés itt is főként a jobboldali szavazóknak köszönhető: míg októberben a biztos szavazó pártválasztók 58 százaléka szavazott volna a Fideszre, most 52 százalék az arányuk. Az MSZP-tábor ebben a kategóriában sem változott az elmúlt hónapban (37 százalék). Az SZDSZ és az MDF is 3 százalékon áll ebben a körben, ami mindkét párt esetében enyhe emelkedést jelent, de ez nem a szavazótáborok bővülésének, hanem a teljes biztos szavazó pártválasztó csoport létszámcsökkenésének az eredménye.
Az elmúlt hónap során mind a kormány, mind az ellenzék munkájának megítélése romlott, 63 százalék adott negatív értékelést mindkét oldal esetében. A Fidesz szavazói jelenleg is jóval nagyobb arányban elégedetlenek saját politikusaik munkájával (25 százalék), mint az MSZP szavazói (10 százalék). A pártválasztásukban bizonytalanok 69 százaléka alkot negatív véleményt a kormány tevékenységéről, és 75 százalékuk az ellenzékéről. Nem változott a jelenlegi kormány hatalmon maradását pártolók aránya (39 százalék), de míg októberben – hosszú idő óta először – nem voltak többen a kormányváltást akarók, novemberben ismét többen lettek a Gyurcsány-kabinet menesztését szorgalmazók (44 százalék, +4 százalékpont).
Politikai, hatalmi forgatókönyvek
A szokásos öt politikai forgatókönyvet felsoroló kérdés esetében, a múlt havi eredményekhez képest, némileg csökkent azoknak a válaszolóknak a részaránya, akik akár Gyurcsány Ferenccel, akár nélküle, de MSZP-kormányt szeretnének hatalmon látni a jövőben is (28 százalék, -3 százalékpont). Ezzel együtt is többen választják ez utóbbi két lehetőséget, mint a Fidesz számára kedvező opciók egyikét, azaz, hogy Fidesz-kormány vezesse az országot Orbán Viktorral vagy nélküle (24 százalék, -1 százalékpont). Továbbra is igen jelentős, és a múlt hónaphoz képest tovább növekedett azok tábora, akik a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látnának szívesen kormányon (36 százalék, +4 százalékpont).
Nincs különbség a két nagy párt vezetőjének támogatói tábora között. Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet a válaszolók 32-32 százaléka tartja alkalmasabbnak a kormányfői posztra. A kérdezettek 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyik sem alkalmas a posztra (+3 százalékpont). A bizonytalanok körében ez az arány 42 százalékos. Novemberben a kérdezettek 37 százaléka vélte az ország szempontjából kockázatosabbnak az ellenzék kormányra jutását és 35 százalék a jelenlegi kormány megtartását.
A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül változatlanul nagy az előre hozott választások támogatói tábora (41 százalék, nem változott), de továbbra is valamivel többen vannak (változatlanul 43 százalék), akik azt szeretnék, hogy valamilyen formában az MSZP kormányozzon tovább. Tovább növekedett és immár szilárd többséget képez azok tábora, akik szerint az MSZP valószínűleg vagy biztosan képes lenne 2010-ig önállóan kormányozni (56 százalék, +4 százalékpont), ezzel ellentétesen pedig 34 százalék vélekedik (-2 százalékpont).
(Századvég–Forsense)
