Diana Dragutinovic pénzügyminiszter sajtóértekezleten kijelentette, csak annyit hívnak le belőle, amennyi feltétlenül szükséges. Albert Jäger, az IMF belgrádi képviseletének a vezetője rámutatott arra, hogy Szerbia – bár még képes kezelni a globális pénzügyi válság rá háruló következményeit – olyan gondokkal küzd, amelyek a térség más országaiénál sérülékenyebbé teszik gazdaságát. Ezek közé sorolta a magas államháztartási hiányt, és a túlméretezett állami szektor miatti strukturális problémákat.
A hitelkeret rendelkezésre bocsátásának egyik feltétele az volt, hogy Szerbia a költségvetés GDP-hez mért hiányát a jelenlegi 2,7 százalékról 1,5 százalékra csökkentse. Ezen túlmenően szakértők szerint további takarékossági intézkedések is várhatók. Például az erre az évre beígért 10 százalékos nyugdíjemelés meglesz ugyan, ám utána a nyugdíjakat befagyasztják, s ettől kérdésessé válik, mikor teljesül az a kormányzati ígéret, hogy az átlagnyugdíjat felviszik az átlagbér 70 százalékára. A közszférában dolgozók a jövő évben kétszer számíthatnak 8-8 százalékos béremelésre. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak, az idegenforgalomnak, az állami vállalatoknak nyújtott támogatásokat, valamint a szociális juttatásokat mintegy 25 százalékkal tervezi mérsékelni a kormány.
Az intézkedésektől a költségvetési bevételek 10 százalékos növekedését várják, ami ugyancsak feltétele volt az IMF-nek. Radovan Jelasic, a szerb nemzeti bank elnöke egy pénteken megjelent nyilatkozatában rendkívül fontosnak nevezte a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodást. Mint mondta, az EU-n és az Euró-övezeten kívül eső Szerbia nem számíthat semmilyen más segítségre, csak arra, amelyet az IMF-től kap. Ráadásul Jelasic szerint a vele szemben támasztott feltételek igen mérsékeltek, egyszerű teljesíteni őket. A múlt évre kért strukturális reformokat a Valutaalap például nem kötötte semmilyen dátumhoz, s az elvégzendő munka nagy része 2010-ig halasztható.
(MTI)
