„Teljesen kiszámíthatatlan, hogyan fog működni az új, egyéni kerületes rendszer, a többség nem ismeri a jelölteket, a szisztéma működését, ami adott esetben felülírhatja a pártszimpátiákat” – hangsúlyozta az MNO-nak Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Szélsőséges esetben a rendszer lehetővé teszi azt is, hogy a kevesebb szavazatot kapott párt nyerje az országos voksolást – tette hozzá. A román sajtóhírek szerint a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) választotta ki a legjobb egyéni jelölteket, ami a jobboldali alakulatnak kedvezhet a másik nagy párttal, a szociáldemokratákkal (PSD) szemben. A felmérésekben a két nagy párt felváltva vezet, míg a harmadik helyen 15-20 százalék körüli eredménnyel a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll. A parlamentbe való bejutásra még az RMDSZ-nek, a Nagy-Románia Pártnak és a Gigi Becali üzletember által vezetett Új Generációnak van esélye, azonban az utóbbi két alakulat kilátásai rosszabbak, mint a magyar párté. A szóba jöhető koalíciókat számba véve Kántor elmondta, hogy bármilyen formáció elképzelhető, kivéve egy olyat, amelyben az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt együtt szerepel. A két nagy párt (PD-L, PSD) koalíciójának látja a legkisebb esélyét Kántor. A szakértő szerint maximum hatpárti lehet az új parlament, azonban a négypártinak van a legnagyobb esélye. A korábbi, sokpárti politikai rendszer után egy sokkal letisztultabb pártrendszer jöhet létre – tette hozzá. Kántor a kampány kapcsán elmondta: az eddigiek során nagyon békés és nyugodt a hangvétel, csupán a tanári fizetések emelése körüli polémia és a pénzügyi válság kezelése volt jelentős, ennek oka lehet, hogy az utóbbi időben nagyon sok voksolás volt az országban, így mindenki kissé belefáradt a sorozatos kampányokba.
Theodor Stolojan, a PD-L miniszterelnök-jelöltje
A vesztes is nyerhet
A november 30-i parlamenti és szenátusi választásokat 332 képviselőházi és 137 szenátusi egyéni körzetben, egyfordulós rendszerben rendezik meg. A román egyéni kerületes rendszerben a mandátumok kiosztása két szinten zajlik: az egyik szint maga az egyéni választókerület, míg a második a megyék, ahol az esetleges töredékszavazatok kerülnek elosztásra – mondta el az MNO-nak Bakk Miklós, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatás-tudományi Karának tanára. Bakk hozzátette: a választási rendszer emellett tartalmaz két alternatív küszöböt: egy pártnak el kell érnie országosan az öt százalékot, vagy pedig 6 képviselőházi és 3 szenátusi körzetben nyernie kell, ha mandátumot kíván szerezni a bukaresti törvényhozásban. Ha egy párt nem éri el az ötszázalékos küszöböt, akkor adott esetben elképzelhető, hogy egy egyéni körzetben a második vagy harmadik helyen végzett jelölt szerez mandátumot – tette hozzá. Egyéni körzetből automatikusan csak az abszolút többséget szerzett aspiránsok jutnak be a parlamentbe, de ezt is felülírja a két alternatív küszöb. A független jelölteknek ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe, abszolút többséget kell szerezniük, ellenkező esetben kiesnek a versenyből. Bakk szerint az egész rendszerben az a legproblematikusabb, hogy úgy adták el, mintha ez egy egyéni kerületes választás lenne, azonban jól látható, hogy ennek szabályai nem minden esetben érvényesülnek. A két választási küszöb felülírja az egyéni kerületben hozott döntést – zárta Bakk.
Mircea Geoana, a PSD miniszterelnök-jelöltje
2007 óta kisebbségi kormányzás folyik
Romániában 2004 óta – a legutóbbi parlamenti voksolás óta – most ötödszörre járulnak a szavazóurnákhoz a választópolgárok. A 2004-es parlamenti voksolás után a Demokrata Párt és a PNL szövetsége az RMDSZ-szel kötött koalíció révén került hatalomra. A kormány azonban 2007 elején felbomlott, mivel a nemzeti liberálisok miniszterelnöke, Calin Popescu Tariceanu menesztette a kabinetből a demokrata párti minisztereket. Tariceanu ettől kezdve az RMDSZ-szel kisebbségben, a PSD támogatását élvezve kormányzott.
A 2004-es parlamenti választás eredménye térképen
2007 során háromszor szavazhattak a román állampolgárok: májusban az államfő menesztésével kapcsolatban, novemberben pedig egy időben az egyéni kerületes rendszerről és az európai parlamenti képviselőkről. Májusban a választók 74,5 százaléka szavazott az államfő menesztése ellen. Az EP-választást a Demokrata Párt nyerte, mögötte kissé lemaradva a PSD végzett. Az egyéni kerületes rendszerről szóló szavazás pedig érvénytelen lett az alacsony részvétel miatt.
2008 januárjában a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Pártból kivált Liberális Demokrata Párt egyesült, és fölvette a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) nevet. 2008 júniusában önkormányzati voksolást rendeztek, ahol a PSD és a PD-L fej-fej mellett végzett, azonban összességében megállapítható, hogy a PD-L Bukarestben és Erdélyben, míg a PSD Moldvában és Havasalföldön szerepelt átlag fölött.
A 2008-as helyhatósági választás eredménye térképen
(angusreid.com, wikipedia.org)
